Örvendetesen csökkent a balesetek száma a koronavírus-járvány idején. Azt lehet mondani, hogy az autóbalestek áldozatainak számát egy jó járvánnyal lehetne csökkenteni. Erre újólag van esély, mert állítólag ismét megjelent a Covid. Így csökkenhet az autóbalesetek áldozataié és nőhet a járványé. Bár ha ez az újabb járvány nem lesz elég hatásos és halálos, akkor valami hatékonyabbat kellene kitalálni. 

2018-ban au Európai Unió azt tervezte, hogy 2030-ig ötven százalékkal csökentik az autóbalesetek áldozatainak számát, és már 2020-ban jelentős eredményeket értek el, pontosan az előbb említett járvány miatt.

Az autóbalesetek számának csökkenéshez vezethet az, hogy a kőolaj egyre drágább, mivel nem lehet azt csak úgy megvenni az oroszoktól. Elviszik például Indiába, ahol finomítják, azán a finom kőolajtermékeket exportálják, és az utaztatás is pénzbe kerül. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete gondoskodik arról, hogy csökkentse a kitermelést és így az olaj árát felvigyék, ami miatt csökken az autókázók utazási kedve. Kevesebb utazás, kevesebb baleset.

Nálunk sokkal lassabban csökken az áldozatok száma, mint az unió más országaiban, aminek egyik okaként az autópályák hiányát emlegetik. Ha autópályát kevesebbet is, de ígéretet azok építésére annál többet kapunk. Most az ígérgetésekben a közlekedési miniszteren van a sor, úgy hiszi, hogy 2024 végéig használatba adnak 250 km autópályát és gyorsforgalmi utat. Mi is hisszük, ha látjuk. Băsescu még azt mondta, nincs is szükségünk autópályákra, és ki fogja verni a fejekből, hogy azok szükségesek. Most legalább mondják, hogy kellenének. De amíg azokon közlekedhetünk, addig is a közlekedési balesetek számát úgy lehetne csökkenteni, ha korlátoznák a forgalmat. Erre már 1989 előtt is volt példa, és most is lehetne alkalmazni. Akkor csak 20 liter üzemanyagot adtak egy autóra – azzal nem futott a falnak az autós. Ezenkívül egyik hétvégén a páros, másikon a páratlan rendszámú autók közlekedhettek. Ha egyik nap a páros, másikon a páratlanok mehetnének, alaposan csökkenne a balesetek száma. Hátha még – mint akkor – télire leállítnák a személyautók forgalmát?  

De inkább reménykedjünk mégis az autópályák építésé­ben, amelyek azért is jók, mert azokon sokkal nehezebb átmenni a szembemenő sávokra, mint az egysávos utakon. De azért lesznek, akik némi alkoholtól vagy drogtól úgy felbátorodnak, hogy azt is megteszik.

Újabban inkább drogoznak, mert azt nehéz kimutatni. Sőt voltak, akik megszabadultak akkor is, ha vizeletükben vagy nyálukban drognyomot találtak, de a vérükben már nem jelent meg a tiltott anyag. „A törvény nem azt bünteti, ha valaki drogfogyasztás után vezet, hanem csak azt, aki annak hatása alatt” – állították a jogászok, és megszabadították védencüket a jól megérdemelt  börtöntől.

Az is baj, hogy Románia „Európa autótemetőjévé” vált, bár tavaly is százezer, nyolc évnél vénebb autót vontak ki a forgalomból az úgynevezett Rabla programmal. Nem lehet megtiltani az autóroncsok behozatalát, mert ugyebár közös a piacunk. (Kíváncsi lennék, hogy ha mi „exportálnánk” ezeket Nyugatra, akkor engednék-e, hogy Nyugat-Európa legyen „Románia autótemetője”. Abba az ottani vadzöldek biztosan belezöldülnének.)

A szakértők szerint nem csak a régi, rossz autók okozhatnak nálunk súlyos autóbaleseteket, hanem az új, erős, divatos autók is, valamint a túlzott sebesség, a fáradtság és az agresszivitás, valamint a biztonsági öv nem használata, a telefonálás stb. Egy drága (jó) autó nálunk státusszimbólum lett, amely felhatalmazza vezetőjét arra, hogy ne tartsa be a közlekedési szabályokat se, mert ezek vezetői az utak urai. Sokan azt hiszik, hogy ők olyan erősek, mint az autójuk, pedig csak fél lábbal nyomják a gázpedált. De azt erősen. A fékről már el is feledkeznek.  

Borítókép: Baleset Maksa és Csernáton között. Fotó: Brassói regionális útügyi igazgatóság