Aláírásgyűjtésbe kezdenek hétfőtől Sepsiszentgyörgyön, így kérnek lakossági megerősítést ahhoz, hogy elölről kezdjék a városzászlóért vívott küzdelmet – jelentette be Antal Árpád polgármester, a hazai igazságszolgáltatás szubjektivizmusát és a nehezen elfogadott, majd érvénytelenített városzászló történetét is érintve.
Az elöljáró egy párhuzammal kezdte: Daniel Morar volt korrupcióellenes főügyész Másképp is lehetett volna: az 1990 utáni igazságszolgáltatás szubjektív története címmel tavaly megjelent könyve több oldalon foglalkozik azzal, ahogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Markó Attila képviselő nyomást próbált gyakorolni az igazságszolgáltatásra a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatási ügyében, legalábbis ez Morar szubjektív véleménye – Antal Árpád pedig azt állítja, hogy a városzászlót egyetlen bíró szubjektív véleménye miatt érvénytelenítették. Az alapfokon született döntést jóváhagyó, legfelsőbb bíróság által hozott ítélet indoklását nemrég kapták kézhez. Ez lényegében megismétli az alapfokú ítélet érveit, és figyelmen kívül hagyja a kormányét, illetve a szakemberi testületét. Ezek után elölről kell kezdeni az eljárást, mert beletörődni nem fognak – szögezte le a polgármester.
A városzászló története a következő: más városokhoz hasonlóan 2010-ben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is elfogadta a települést jelképező lobogót, ám Codrin Munteanu akkori prefektus megtámadta ezt a tanácshatározatot, arra hivatkozva, hogy Romániában nincs olyan törvény, amely szerint városzászlóról lehet határozni. A bíróság is úgy vélte, hogy ez nem fér bele az önkormányzati autonómiába, ezért a zászló elbukott. Az RMDSZ azonban kidolgozott egy törvényjavaslatot, szerzett a maga 6 százaléka mellé még 45 százalékos parlamenti támogatást, és 2015-ben megszületett a szimbólumtörvény. Ez sem bízta egészen az önkormányzatokra a zászlók elfogadását: helyben kellett ugyan kezdeményezni, de véleményeztetni kellett az országos heraldikai bizottsággal (tehát egy szakmai testülettel), és végül kormányhatározattal történt meg a zászlók elfogadása. Az előírásokhoz alkalmazkodva Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy városa is elfogadta a maga zászlaját, és felküldte Bukarestbe az iratcsomókat. Ott betették azokat egy fiókba, amit aztán csak évek múlva (2021-ben) nyitott ki a fejlesztési miniszternek kinevezett Cseke Attila; benyújtotta a heraldikai bizottságnak, az kifogástalannak találta mindkettőt, megtartották a közmeghallgatást, és végül megszületett a kormányhatározat is. Hosszú folyamat volt, de 2021 őszén kitűzhették a megye- és a városháza homlokzatára is a címeres lobogókat.
De nem sokáig örülhettünk nekik: a székelyföldi románok képviseleteként fellépő, valójában senki által meg nem választott Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma mindkét szimbólum ellen pert indított, arra hivatkozva, hogy ezek valójában székely zászlók. És mivel az alapfokon ítélkező bíró úgy látta, hogy az itt élő románok számára nem reprezentatívak – habár román önkormányzati képviselők is megszavazták –, elkaszálta ezeket. Az ügy a legfelsőbb bíróságra került, és bár a kormány álláspontja az volt, hogy alapfokon szubjektíven és tévesen értelmezték a vonatkozó törvényt, emellett pedig arra is figyelmeztetett, hogy a bíróság nem bírálhatja felül egy szakmai testület (a heraldikai bizottság) véleményét, a sepsiszentgyörgyi zászlóra vonatkozó ítéletet helybenhagyták. A megyezászlót azonban – amelyet alapfokon ugyanazzal az indoklással érvénytelenítettek – a legfelsőbb bíróság nem kaszálta el: egy másik bírósági testület törvényesnek ítélte, az tehát használható, most is ki van tűzve. Ennyit a hazai igazságszolgáltatás szubjektivizmusáról és a jogbiztonságról – zárta összefoglalóját Antal Árpád.
A polgármester ennek ellenére biztos abban, hogy lesz zászlaja Sepsiszentgyörgynek is. Ha a bíróságnak nem volt elég 21 önkormányzati képviselő szavazata, akkor aláírásgyűjtésbe kezdenek: hétfőtől több helyen is standokat állítanak fel a városban, ahol két hétig támogathatják a sepsiszentgyörgyiek a városzászló ügyét, utána pedig online felületen folytatják a gyűjtést.
Antal Árpád elmondta: nem szereti a zászlópereket, és nagyon sajnálja, hogy ennyi kreatív energiát kell ilyen dolgokra fordítani, de fel kell mutatni a közösség erejét, szolidaritását; az is fontos, hogy az itt élő románok is megmutassák, nem a megélhetési provokátorok, az önjelölt nemzetvédő civil fórum képviseli őket.
