Beszéde után megcsókolta feleségét
Tegnap beiktatták hivatalába Washingtonban Barack Obamát, az Egyesült Államok 44. elnökét. Ő az első színes bőrű, aki erre a posztra került. Az elnöki eskü 35 szavas szövegét John G. Roberts, a legfelsőbb bíróság elnöke mondta előre Obamának a Capitolium nyugati oldalán rendezett ünnepségen. Obama az eskütételkor arra a bibliára helyezte kezét, amelyet XIX. századi elődje, a rabszolgaság intézményének Amerikában véget vető 16. elnök, Abraham Lincoln használt 1861-ben, s amelyet elnöki beiktatási ünnepségen azóta sem használtak. A bibliát a hivatalba lépő elnök felesége, Michelle Obama tartotta. Obama az eskü szövegét megtoldotta az Isten engem úgy segéljen szavakkal; a feljegyzések szerint már az első elnök, George Washington így tett.
Obama beiktatása előtt néhány perccel ugyancsak letette a hivatali esküt Joe Biden alelnök. A beiktatási ceremóniának több százezer, egyes becslések szerint egymilliónál is több ember volt a tanúja a Capitolium és a Lincoln-emlékmű között húzódó Mall sétányon, amelyet első alkalommal nyitottak meg teljes hosszában a tömeg előtt. Az ünnepségen az amerikai tengerészgyalogos zenekar játszott; az 1798-ban alapított együttes George Washington beiktatása óta minden elnök hivatalba lépésekor fellépett. Obama, miután letette az esküt, elmondta beiktatási beszédét.
Amerika sok és nehéz kihívással néz szembe, amelyeken nem lehet könnyen vagy rövid idő alatt túljutni, de Amerika le fogja küzdeni a nehézségeket ― kezdte székfoglalóját. Kifejtette, hogy Amerika a válság közepén van, háborút folytat az erőszak és a gyűlölet ellen, és a gazdaság helyzete nagyon meggyengült a mohóság és némelyek felelőtlensége miatt. Köszönetet mondott Bush volt elnöknek a nemzet érdekében tett szolgálatáért, valamint a hatalomváltás során tanúsított nagylelkűségéért és együttműködéséért.
,,E napon befejezettnek nyilvánítjuk azokat a kicsinyes sérelmeket és hamis ígéreteket, a vádaskodásokat és elnyűtt dogmákat, amelyek túl hosszú ideje gúzsba kötötték a politikát" ― jelentette ki negyedórás beszédében. Arról beszélt, hogy Amerika fiatal és nagy nemzet marad, ugyanakkor figyelmeztetett, az utóbbiért meg kell dolgozni. Mint mondta, Amerika soha nem a könnyű utat, az elégedettek útját járta, ez nem a gyávák, hanem a kockázatot vállalók útja volt. Amerika a Föld legsikeresebb nemzete marad ― mondta, utalva arra, hogy az amerikaiak ugyanolyan termelékenyek és találékonyak, mint a válság előtt voltak, az amerikai árukra és szolgáltatásra ugyanúgy szükség van, mint korábban. Hangsúlyozta, hogy véget ért a szűk érdekek érvényesítése és a kellemetlen döntések halogatása.
A gazdaság helyzete bátor és gyors cselekvést igényel, és mi cselekedni fogunk, nem csak a munkahelyek teremtése érdekében, hanem hogy új alapot teremtsünk a növekedéshez ― mondta, s hozzátette, utakat és hidakat, elektromos hálózatokat és digitális vonalakat építünk, amelyek táplálják a kereskedelmet, és összekötnek bennünket. Mint sorolta: a tudomány az őt megillető helyre kerül, élni fognak a technika csodáival az egészségügyi ellátás javítására, munkába fogják a napot és a szelet, átalakítják az iskolákat és az egyetemeket az új kor követelményei szerint. Minderre képesek vagyunk, és mindezt végre fogjuk hajtani ― mondta.
Obama azt is hangsúlyozta, hogy Amerika nem választja hamisan védelme érdekében alapelveinek a feladását, betartja a jogállamiság szabályait, és tiszteletben tartja az emberi jogokat. Amerika a világon minden olyan nemzet és minden férfi, nő és gyerek barátja, amely, illetve aki a béke és méltóság elérésére törekszik. Mint mondta, Amerikát a hatalma egyedül nem képes megvédeni, és nem jogosítja fel arra, hogy kénye-kedve szerint cselekedjék, ,,biztonságunk ügyünk igazából, példánk erejéből fakad".
Közölte, hogy Amerika felelősségteljes módon meg fogja kezdeni a kivonulást Irakból, a régi barátokkal és egykori ellenségekkel fáradhatatlanul küzd majd a nukleáris fenyegetés csökkentésére. Kijelentette: nem fogunk elnézést kérni életformánkért, nem fogunk meginogni védelmünkben, és azoknak, akik terrorral és ártatlanok legyilkolásával törekednek ügyük elomozdítására, azt mondjuk, a mi szellemünk erősebb, és nem lehet megtörni, nem élhettek túl minket, legyőzünk benneteket. Kitért rá, hogy Amerika új módon fog közeledni a muszlim világhoz a kölcsönös érdekek és tisztelet talaján.
Arra hívta fel végül Amerikát, hogy a közös veszélyek láttán, a nehézségek közepette reménnyel és becsületesen dacoljon a jeges áramlatokkal, és vészelje át a viharokat. Hadd mondhassák majd a gyerekeink gyerekei, hogy a megpróbáltatások idején nem adtuk fel utunkat, nem fordultunk vissza, és nem is tétováztunk; Isten áldja Amerikát ― zárta beszédét az Egyesült Államok újonnan beiktatott 44. elnöke.
Barack Obama az első afroamerikai elnökként a Capitolium előtt tette le a hivatali esküt, ugyanis az amerikai demokrácia egyik jelképének számító épületet rabszolgák építették több mint kétszáz éve.
A nemzetközi politikában a diplomácia fontosságát hirdető, a globális klímaváltozás ellen harcoló, továbbá a foglyok kínzását elutasító és a guantánamói börtöntábort bezárni szándékozó Obama óriási utat tett meg: kevesebb mint öt év alatt ért fel az amerikai politika csúcsára, ismeretlen illionis-i szenátorból lett elnök. Tapasztalatlansága ellenére meg tudta győzni az amerikai népet, hogy képes lesz lezárni az iraki háborút, és kivezetni az Egyesült Államokat a gazdasági válságból.
Obama 65 százalékos népszerűségi mutatóval az egyik legnagyobb támogatottságú elnökként kezdheti meg hivatalát, a leköszönő George Bush viszont 34 százalékos mutatóval ― Richard Nixon óta ― a legnépszerűtlenebb elnökként távozott a Fehér Házból.
