Székelyföld kapujában: Kökös

2023. szeptember 27., szerda, Faluvilág

Több kapuja is van annak a Kárpát-kanyarban fekvő kisebb régiónak, amit szűkebb pátriájának nevez a székely ember, de számunkra ez a legfontosabb: Háromszék kapuja egyben a teljes Székelyföld déli kapuja, a barcasági Szászföld északi határvonala.

  • Kökös, a szent hely. Fotó: Albert Levente
    Kökös, a szent hely. Fotó: Albert Levente

Szent föld ez a hely, a Feketeügy hídja, melyhez a kökösi csata emléke és emlékműve is kapcsolódik. Kötődik hozzá a háromszéki önvédelmi harc véres emléke, amelyre mi büszkék vagyunk, büszke Háromszék lakossága is, ez nekünk emlékhelyünk, szépen örökíti meg ezt Kányádi Sándor verse is, A kökösi hídon. Az, hogy a hadtörténészek egy, az Uzon felé tartó műút melletti helyhez kötik az ágyúöntő őrnagy végzetes hősi halálát, semmit nem változtat azon az érzésvilágon, amiképpen ezt a történelmi eseményt megélte valaha és megéli most is a székely nép, mi, háromszékiek mindnyájan.
 

Kökénybokor, állomás és iskola

A Kökénybokor helynév már 1776-ban ismert volt, s nem is csodálkoznak a helybeliek, többek hiszik, hogy Kökös neve ehhez a helyhez/névhez kapcsolódik. Kökös határállomás is volt a kicsi magyar világ idején (1940–44), fontos vasúti átkelőhely, az akkori Észak-Erdély (Magyarország) és Dél-Erdély (Románia) államhatára. A Budapest–Kelenföld vasútállomáson évtizedekkel ezelőtt jómagam is láttam még azt a 365-ös típusú, szigorúan őrzött diósgyőri gőzmozdonyt, amely a Hargita expressz nemzetközi szerelvényt vontatta Budapest és Sepsiszentgyörgy között nyomban a déda–szeretfalvi vasútvonal megépítése után. Bölöni Kisgyörgy Tamás Kelenföldön élő rokonom mutatta meg az emléktáblával megjelölt mozdonyt, és elmondta, hogy az Sepsiszentgyörgyről egyetlen pullmankocsival lefutott a kökösi vashídig, ahol le-, avagy felszálltak a két ország közti határon átjutni kívánó utasok.

Vidéki riportútjaim során volt alkalmam megismerni ezt a sepsiszéki települést, s bár népességének összetétele változott az idők folyamán, a kökösi emberekben is fellelhettem a székelység jegyeit, szójárását, hagyományos vendégszeretetét. A Kökösbe érkező turista mindig a Feketeügy holtárka mellett álló emlékművet keresi, mely az utókor tiszteletét örökíti meg, de még nagyobb öröm, hogy a Gábor Áron mártír tüzérőrnagy nevét viselő iskolában még a kisebb tanulók is tudják, ki volt iskolájuk névadója – mondta el Szabó Enikő, az intézmény tanár-igazgatója. Az önkormányzati kitartás révén teljesen felújult az iskola épülete, sportteremmel bővült, utcára néző homlokfalán ott áll Gábor Áron neve. Szorgalmasak a kökösi tanulók, s mert újítják a községhez tartozó Kökösbácstelek I–VIII. osztályos iskoláját, a bácsteleki tanulók is ide járnak órákra.

 

Emlékkő a hídnál. Albert Levente felvétele

 

A föld őrzi a kincseket

Egy Kökösben lakó aktív régészt, a Székely Nemzeti Múzeum jelenlegi munkatársát, Sztáncsuj Sándor Józsefet kértük meg, szólna azokról a népekről, akik időlegesen belakták ezt a térséget a székelység letelepedése előtt.

A Magos-Eger határrészen az őskor és a népvándorlások időszakában megtelepedett itt is az ember – mondta. A Krisztus előtti évezredekben bronzkori emberek éltek itt, később jelen voltak a germán eredetű vizigótok is. A Feketeügyön áthajló vasúti híd közelében 1949-ben középkori temetkezés maradványai kerültek napvilágra. A csontvázas sírból előkerült kétélű kard markolatgombjába bevésett kereszt alapján a temetkezés a 14–15. századra keltezhető. A kardot a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében őrzik.

Megtudtuk, hogy a Sztáncsuj Sándor József vezette csoport végezte a feltáró ásatásokat a nemrég felújított és restaurált, középkori eredetű műemlék kökösi unitárius templomban is. Kiderült, hogy a mai épület helyén már a 14. században állt egy, a mostaninál kisebb, nyújtott félkör alakú szentéllyel rendelkező templom, amelyet a késő középkorban, majd a reformációt követő időkben többször bővítettek, alakítottak. A nyugati falon megmaradt freskó művészettörténeti érdekesség, egyike a híres Szent László-legenda székelyföldi ábrázolásainak. Öröm számunkra, hogy azóta már nyomdafestéket látott egy részletes gyűjteményes tanulmánykötet is, melyet a művészettörténész Jánó Mihály szerkesztett, s melyben a témakör legismertebb hazai személyiségei értekeznek.

Az unitárius egyházközségben még nem fejeződtek be a mentési-felújítási munkálatok. Sajnos tiszteletes Márton Edit lelkésszel nem sikerült találkoznunk, de Tăraș Silviu polgármester elmondta, a parókia közvetlen környezetében álló és a Serester család hagyatékából adományozás révén az egyházközség tulajdonába jutott, alaposan leromlott egykori ingatlanon elvégezték az azonnali állagmentési munkálatokat, a felújítást folytatni szándékoznak, amelyre sikerült pályázati összeget nyerni a Nemzeti Helyreállítási Program alapjaiból. Nem megy ilyen könnyen a községközpont infrastruktúrájának átalakulása. Jövőre tervezik tizenegy kökösi mellékutca aszfaltozását, a mind a két települést szolgáló gázhálózat kiépítéséhez szükséges alapokra a Saligny-programhoz pályáztak, de egy sportcsarnok építése is a közeljövő feladata lenne.

 

A Székelyföld határán. Fotó: Albert Levente

 

Gólyás Kökös

Ez lett a település ragadványneve, ami felette humoros. Volt egy öregasszony, aki mindig a kapu előtti padon töltötte szabad idejét, és állandóan bucsálódott, valamin rágódott. „Mi a baj, néném?” – kérdezték a szomszédok. „Búsulok, mert még nem jöttek meg a gólyák.” Örvendett, amikor megérkeztek, mert mindig a nagy madarak életével foglalkozott. S azért búsult, hogy szegényeknek milyen messziről kell hozzánk jönniük. „Ismét bucsálódik-e néném a gólyákkal, ’sze itt vannak!?” – kérdezték ősszel ismét. „Igen, most azt búsulom, hogy milyen messze kell szegényeknek innen elrepülniük.” A gólyás néniről, akit az egész környék ismert, a falura is ráragadt: gólyás Kökös.
 

Jeles szülöttek

Büszkék a kökösiek a tragikus hirtelenséggel elhunyt Plugor Sándor (1940–1998) grafikusra, szülőházát emléktáblával jelölték meg, porai a falu temetőjében pihennek. Itt ringatták bölcsőjét az egykori mikós diák Deák Ferenc (1935–2013) képzőművésznek és jeles grafikusnak is, itt született a Sepsiszentgyörgyön élő közismert szobrászművész Petrovits István is.

Kökösnek két testvértelepülése van: a békési Bucsa és a Veszprém megyei Olaszfalu. Mindig várják testvértelepüléseik látogatóit, van itt bőven látnivaló, és felejthetetlen élményt nyújt az ide érkezőnek a Bar­tha-lovastanya, a Lipicai Lovasklub, ahol Bartha Róbert, a klubalapító fogadja a vendégeket. Meglepetés volt számunkra a községközpontban nemrég megnyílt Central Klub, ami egyfajta szórakozóhely, ahol idős és fiatal egyaránt jól érezheti magát, nemcsak tereferére van ott alkalom, hanem társasjátékra is, ételre-italra, létrehozója Sánta Tamás fiatalember. Megcsodálhatná ezt a kulturált vendégfogadót minden olyan háromszéki település, ahol nincs egy olyan hely, ahol le lehet ülni s egy kávét kényelmesen el lehet fogyasztani.

 

Munka Bácsteleken. Fotó: Bojnár Csaba

 

Kökösbácstelek

Több alkalommal bemutattuk olvasóinknak a települést. Kököshöz tartozik, a Feketeügy árterületén elnyúló települést román ajkú népesség lakja. Neve is jelzi, hogy juhpásztorok alapították, akik a dús legelőkben gazdag alsó-háromszéki lapályon leltek megélhetésre, ahova főleg a bikfalvi tehetős székely birtokosok hívták meg őket állattartásra. Ortodox templomukat 1899-ben építették. Cintermében kereszt tiszteleg a második világégés áldozatainak emlékére. Látogatásunk idején az ivóvíz- és a szennyvízhálózat telepítésével dolgoztatott az önkormányzat, iskolájának épületén jelenleg is teljes gőzzel folyik a felújítás.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki a felelős a közel-keleti konfliktusért?










eredmények
szavazatok száma 2403
szavazógép
2023-09-27: Szabadidő - :

A nap fotója

2023-09-27: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Könyvbemutató
Székely Árpád Tündérvár és Istenháza című fotóalbumának vetítéssel egybekötött bemutatójára ma 18 órától kerül sor Sepsiszentgyörgyön a Székelyföldi Vadászati Kiállítás előadótermében. A nagy méretű fotóalbum a történeti Erdély és környékének (Máramaros, Bukovina, Olténia) kiemelt és kevésbé ismert épített örökségét: ódon templomait, festői hegykeretű várait és pompás várkastélyait foglalja össze 438 felvétel segítségével 348 oldalon. A fotóanyag témakörökbe csoportosított és a román korra, a gótikára és a reneszánszra irányuló, alapos betekintést nyújtó leírások és korabeli idézetek sokaságával párosul. Néhány témakör: királyföldi erődtemplomok, székelyföldi vártemplomok, bukovinai festett kolostortemplomok, díszes kapuzatok a román kortól a klasszikus, internacionális és késő gótikán át a reneszánszig, gótikus zárókövek és szentségtartók, szárnyas oltárok és intarziás stallumok, kazettás mennyezetek, freskók.