Mihai Constantin kormányszóvivő közlése szerint jelenleg 1 867 000 (főleg szállításban, kereskedelemben, illetve kkv-knál dolgozó) alkalmazott kap minimálbért, amiből az adók és járulékok visszatartása után 1898 lej marad kézben; ez az összeg 181 lejjel emelkedik, tehát a 3300 lejes bruttó minimálbér után 2079 lejt kapnak majd az érintettek.

Azt már maga Marcel Ciolacu miniszterelnök jelentette be, hogy – bár a csütörtöki ülés napirendjén szerepelt – elhalasztják a döntést az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozók minimálbérének megemeléséről, mivel kiderült, hogy így nem többet, hanem kevesebbet kapnak majd az érintettek. A jelenleg 4000 lejes bruttó ágazati bérből ugyanis 3150 lej maradt a munkavállalóknál, a 4500 lejre emelt bruttó fizetésből azonban csak 2925 lejt kapnának kézhez, mert a deficitcsökkentő törvény megszüntetné a bruttó bér tíz százalékát kitevő egészségbiztosítási járulék befizetése alóli mentességet ezekben az ágazatokban. Adómentességük is csak az alacsonyabb jövedelmeknél marad meg: tízezer lejes bruttó bérek fölött nekik (és a most még szintén adómentességet élvező programozóknak is) fizetniük kell majd a tízszázalékos jövedelemadót. A kormányfő azt mondta: mindenképpen tartani akarja magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a nettó minimálbér senkinél sem csökkenhet a költségvetési korrekciók bevezetése nyomán.
 

Költségvetés-kiigazítás novemberben

Várhatóan novemberben fogadja el a kormány a költségvetés-kiigazítást – közölte még a kormányszóvivő. Elmondta: előbb hatályba kell lépnie a deficitcsökkentő intézkedések törvénytervezetének, amelyért ezen a héten felelősséget vállalt a kormány a parlament előtt; ezután összesítik a minisztériumok költségvetési igényeit.
 

Nincs veszélyben az uniós pénz

A híresztelésekkel ellentétben nem áll fenn a Románia számára nyújtott európai alapok felfüggesztésének veszélye, habár az ország költségvetési deficitje valóban jóval meghaladja a Stabilitási és Növekedési Paktumban megszabott 3 százalékos felső határt – nyilatkozta Corina Creţu európai parlamenti képviselő. Kifejtette: Románia a háború kitörése óta segíti Ukrajnát, és ez a támogatás a becslések szerint a költségvetési deficit több mint 3,5 százalékát teszi ki. Ráadásul az ukrán gabona exportja hátrányosan érintette a román gazdákat és mezőgazdaságot. Minderre tekintettel van az Európai Bizottság, aggodalmát a túlzott eladósodás okozta, amely meghaladta a GDP 50 százalékát – állítja a szociáldemokrata politikus. Azt azonban hangsúlyozta, hogy Romániának javítania kell az adóbehajtásán, mert csak a GDP 26 százalékát szedi be adókból, míg az európai átlag 40 százalék.