Hogy egyáltalán felfogjuk, mekkora teljesítmény ez, érdemes a focivilágból keresni a hasonlatot: az Euroliga a kosárlabdában körülbelül az, ami a Bajnokok Ligája a labdarúgásban. Európa legjobbjai közé került tehát Sepsiszentgyörgy női kosárlabdacsapata, amely már a csoportkörben olyan ellenfelekkel mérkőzhet meg, mint a címvédő török Fenerbahce, az Európa-Kupa-győztes francia Lyon – amelyet tavalyról is ismerhet a sepsiszentgyörgyi közönség –, de a spanyol Valencia Basket Club és az olasz Beretta Famila Schio is a nagy nevek közé tartozik. Maradva a sokak számára ismerős terepnek számító focivilágból vett hasonlatoknál: olyan ez, mintha a tavalyi BL-győztes Manchester City vagy a kontinens legjobbjai közé tartozó Real Madrid, Bayern München vagy Barcelona játszana Sepsiszentgyörgy ellen.

Érdemes lesz tehát a következő hetekben, hónapokban kilátogatni a Sepsi Arénába, hogy biztassuk csapatunkat és élőben láthassuk Európa legjobbjait – éljünk a lehetőséggel, élvezzük a nemzetközi kupamérkőzések hangulatát, örüljünk közösen annak, hogy városunk felkerült a kontinens nőikosárlabda-térképére. Rendkívüli élmény lehet ez azért is, mert a hazai versenysorozat színvonalát régen túlnőtte már a Sepsi-SIC, így, mi tagadás, egyhangúvá váltak a bajnoki mérkőzések. A belföldi bajnokság alacsony színvonala minden bizonnyal komoly hátrányt jelent a háromszéki gárdának, amelynek úgy kell megküzdenie Európa legjobbjaival, hogy itthon nem igazán vannak méltó ellenfelei, akikkel úgymond felkészülhetne a jóval nehezebb nemzetközi mérkőzésekre. Márpedig ebben a mezőnyben iszonyúan nehéz lesz pontot szerezni, győzelmet aratni – jó, ha tudatosítjuk ezt, és nem várunk csodákat a története során először Euroligába jutó csapatunktól, ne legyünk tehát türelmetlenek klubunkkal, játékosainkkal szemben.

Magától értődő lenne ez, mégsem árt időnként felidézni, honnan indultunk, a sikerhez ugyanis nagyon könnyen hozzászokunk, és természetesnek vesszük azt, megfeledkezve arról, hogy mindez nem magától lett, a jó eredmények mögött bizony hosszú évek kitartó munkája és olykor számos botlás, kudarc is van. Női kosárlabdában Sepsiszentgyörgy Európa legjobbjai közé jutott, fociban nem olyan rég a Sepsi OSK szerzett nevet és dicsőséget a városnak az Európa Konferencia Liga-selejtezőben – olyan teljesítmények ezek, amelyekről tíz-tizenkét éve álmodni sem mertünk. És most morgolódunk, ha a focicsapat néhány meccsen gyengébb játékkal rukkol elő, most már unjuk, ha a kosárcsapat uralja a hazai bajnokságot.

A Sepsi-SIC lettországi bravúrja után a sporttelevíziók a nagyváradi Bihor és a bukaresti FCSB közötti labdarúgó Román-Kupa-mérkőzést közvetítették. Zsúfolásig megtelt az aréna, a közönséget mutató közelképeken pedig a televízió képernyőjéről is átjött, milyen intenzitással élték meg azt a váradiak, milyen hatalmas élményt, örömöt jelent számukra, hogy élőben láthatják az első ligás fővárosi alakulatot. A sport végső soron erről is szól: a nézők, szurkolók számára közösségi élmény, a gyermekek számára példaképeket kínál, mindannyiunk számára lehetőség a közös sikerre, az örömre, büszkeség forrása. Nekünk Sepsiszentgyörgyön igazán van, amire büszkék lehetünk: becsüljük meg mindannyian a sikereket, éljük meg közösen ezt az örömöt.

Borítókép: FIBA