A kovásznai Kádár László Képtárban szerdán délután Gazda József író, műkritikus megnyitotta Deák M. Ria és Deák Barna A másság egysége című közös képzőművészeti tárlatát.
A művész házaspár legfrissebb tárlata kapcsán Gazda József műkritikus osztotta meg gondolatait a szép számban megjelent közönséggel. Mielőtt a kiállító művészek alkotásairól szólt volna, Gazda József beszélt a művészet szerepéről, annak küldetéséről. Mint mondta, jelen kiállítás jó lehetőség a művészet értelmén, hivatásán, küldetésén való elmélkedésre. Az embert a Jóisten társának vette a teremteni tudásban, és megáldotta a teremtés képességével. Minden ember a maga módján alkot, illetve alkothat a maga módján, a maga helyén, a maga feladatkörében. Különlegesen vonatkozik ez a művészekre is. Ők is alkotó, úgymond teremtő emberek. Elgondolkodhatunk azon is, milyen csodálatos a bennünket körülvevő világ a maga szépségeivel, a maga tökéletességével. Tehát maga a teremtés egy csoda, és ennek a csodának egyik alapeleme a szépség. A teremtő-alkotó ember számára abszolút természetes tehát, hogy ő is vágyik újra alkotni, újrateremteni a szépséget. „Deák M. Riának nincs olyan műve, mely ne felelne meg a szépség törvényének. Hullámoztatja a könnyed érzékenységgel megfogalmazott, kialakított, az adott mű lelkületéből fakadó, mindig a fonal segítségével megteremtett formákat. Erőssége a mindenkori átéléses, gondos, ihletett formaképzés. Ezen a kiállításán a líraiság és szemmel láthatóan a munkában való gyönyörködés és az azzal való gyönyörködtetés dominál” – értékelte Gazda József.
A továbbiakban Deák Barna munkásságát méltatva Gazda kiemelte, hogy az alkotó műveiben szót emel a rossz ellen. „A hátunk mögött leselkedő rossz elleni kiáltás az ő művészete, és mint ilyen, szembefordul a kor rossz erejével. Hogy még kifejezőbb legyen ennek a rossznak a jelenléte, ezért megteremti a szépség ellenfogalmát. Sokszor ugyanazon a képen párhuzamosan van jelen a kiáltó rossz és a rossz ellen kiáltó szép. Áprilisi szél a címe az egyik munkának, amelyik ezt nagyon szépen kifejezi. Napjainkban is nehéz pillanatokat élünk, és ez a világhatalmi erő azt is próbálja elérni, hogy a művészet ne az ilyetén feladatával foglalkozzék, hanem jellegtelen, a rossz erőre nézve közömbös művekként művészkedő alkotásokat hozzon létre. Ha az itt látható munkákat nézzük, valamennyi a művészet örök feladatát teljesíti. Ezt látjuk ezen a kiállításon, a magam részéről úgy érzem, hogy küldetéses ez a munka” – mondta Gazda József.
A megnyitón közreműködött a Kőrösi Csoma Sándor Líceum Kodály Zoltán Furulyaköre, a fiatal zenészeket Gyerő Katalin tanárnő készítette fel.