A belügyminisztériumi államtitkár kifejtette, szerinte valamennyi polgár feladata felkészülni a vészhelyzetekre. „Mindig a helyszínen tartózkodó emberek, a veszélyzóna közelében lévő szomszédok reagálnak elsőként egy katasztrófa esetén. (...) Ha árvíz van, akkor az embereknek kell elsőként egymásnak segíteniük” – magyarázta Arafat a katasztrófák csökkentésének világnapja alkalmából adott nyilatkozatban. A szakember hangsúlyozta, fontos, hogy az emberek vegyék komolyan a figyelmeztetéseket, a Ro-Alert-üzeneteket és a hatóságok más jelzéseit. Ugyanakkor szerinte mindenkinek rendelkeznie kellene egy túlélőcsomaggal, illetve 72 órára elegendő élelmiszerrel és vízzel. „Meg kell az érteni, hogy vészhelyzet esetén bárki áldozat lehet, ezért a legjobb megoldás a felkészülés és a tájékozódás” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a felkészülésben nagyon sokat segít a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak (DSU) a fiipregatit.ro oldalról letölthető telefonos alkalmazása.

Arafat elmondta azt is, hogy a klímaváltozás hatására gyakoribbakká váltak a természeti katasztrófák. „Ezek a változások jelentős hatással lesznek a környezetünkre, és erre fel kell készülnünk” – jelentette ki.

Egy, az IRES által pénteken közzétett felmérés eredményeiből kiderült: a romániaiak mindössze 11 százaléka tudná anyagilag fedezni az otthonát érintő természeti katasztrófák esetén a megrongált javainak javítását vagy pótlását. A közvélemény-kutatás adatai szerint a lakosság 80 százaléka nem tudja, hogyan őrizheti meg a biztonságát földrengéskor. Szintén 80 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az otthonukban nem tehet jelentősebb károkat egy földrengés. Ugyanakkor a romániaiaknak csak a 30 százaléka rendelkezik földrengéskor használható elsősegélycsomaggal.