A várt enyhülés mindössze 18 hónapig tartott, amit először újra Rákosi Mátyás, majd helyettese, Gerő Ernő elnyomó diktatúrája követett. De Hruscsov 1956-os pártkongresszuson elhangzott híres beszéde, melyben kritizálta Sztálin személyi kultuszát és tevékenységét, megnyitotta Magyarországon is a kaput a hasonló kritikák előtt a morálisan megbukott kommunista rendszerrel szemben. Növekedett az elégedetlenség a magyar vezetők ellenében: írók, egyetemi hallgatók, újságírók sürgették az alapvető változásokat mindaddig, amíg mindez egy tömeges demonstrációvá fejlődött, mellyel eredetileg a lengyelországi Poznan sztrájkoló munkásait akarták a magyar tüntetők támogatni. Október 23-án egy spontán tüntetésen körülbelül 200 ezer ember gyűlt össze a Parlament épülete előtt. Így kezdődött tehát a magyar forradalom… A következő kronológia összefoglalja a forradalom legfontosabb eseményeit.

Október 23.
Egyetemi hallgatók gyűlnek össze és Bem József szobrához vonulnak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a kommunizmus ellen harcoló lengyel munkásokkal. A tüntető tömeg hamarosan kétszázezresre duzzad, függetlenséget követelve a Parlament előtt. Tüntetők ezrei vonulnak a Magyar Rádió épülete elé, hogy felolvassák a 16 pontból álló követelésüket, de a gyűlölt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) megakadályozza, hogy bejussanak az épületbe. Amikor a tömeg ahelyett, hogy feloszlana, olyan szlogeneket kezd el kiabálni, mint a Ruszkik, haza!, az ÁVH a tömegbe lő. A magyar katonák, akik nem értettek egyet azzal, hogy fegyvertelen diákokra lőttek, gyorsan átállnak a szabadságharcosokhoz, és fegyvereket adnak nekik, mellyekkel megvédhetik magukat. A Sztálin-szobrot ledöntik és végigvonszolják Budapest utcáin. Lázadás tör ki a Szabad Nép újságnál, a Kommunista Párt szócsövénél.

Október 24.
Nagy Imre lesz a miniszterelnök, rádióbeszédében nyugalomra inti a lakosságot. A budapesti események híre végigsöpör az egész országon. A felkelők elfoglalják a Rádió épületét. Újabb magyar és szovjet páncélos egységek gördülnek be Budapestre.

Október 25.
Súlyos harcok folynak Budapesten, országszerte folytatódnak a tüntetések. Kiadják a forradalom első újságját, az Igazságot. A tüntetők újra összegyűlnek a Parlament előtt, és Nagy Imre kormányfőségét kezdik el követelni. ÁVH-s csapatok sorakoznak fel a Parlament és a Néprajzi Múzeum tetején, tüzet nyitnak, és csaknem 60 tüntetőt megölnek. Munkástanácsok alakulnak a Csepel Vas- és Acélművekben.

Október 26.
A Thököly út–Dózsa György út környékén és a Széna téren felkelőcsoport alakul. Felkelők szállják meg a Móricz Zsigmond körteret és a Danubia fegyvergyárat. A forradalom vidékre is kiterjed. Mosonmagyaróváron az ÁVH tüzet nyit a békésen tüntető tömegre, 85 férfi, nő és gyermek halálát okozva.

Október 27.
A katonaság megszállja a Szabadság hidat és a Móricz Zsigmond körteret. A Rádió bejelenti az új kormány megalakulását.

Október 28.
Felesküszik az új kormány. Nagy Imre tárgyalásokat kezd a szovjetekkel, megpróbálja rávenni őket, hogy hagyják el az országot. Nagy Imre rádióbeszédében többek között megígéri, hogy a szovjet csapatok el fogják hagyni Magyarországot, az ÁVH-t feloszlatják és a hagyományos magyar zászlót újra hivatalossá teszik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa napirendjére tűzi a magyarkérdés megtárgyalását.

Október 29.
A legkeményebben kritizált kommunista vezetők, mint például Gerő Ernő, Hegedűs András és Kovács István, az éjszaka folyamán Moszkvába menekülnek.
Izrael megtámadja Egyiptomot – megkezdődik a szuezi háború.

Október 30.
Kiszabadítják Mindszenty József bíborost. A szovjet alakulatok visszavonulnak Budapestről, további utasításokra várva. Nagy Imre bejelenti a Rádióban az egypártrendszer végét és a koalíciós kormány megalakulását. A Szabad Kossuth Rádió megkezdi adásait.

Október 31.
Befejeződik a szovjet csapatok kivonása Budapestről. A szovjet vezetőség titkos döntést hoz a lázadás katonai beavatkozással való elfojtásáról.

November 1.
Nagy Imre kinyilvánítja Magyarország semlegességét és az ország kilépését a Varsói Szerződésből, melyre nem érkezik válasz. Szovjet alakulatok zárják körül a magyar repülőtereket.

November 2.
Országszerte megindul a munka, megkezdődik a helyreállítás.
Hruscsov, Malenkov szovjet vezetők Bukarestben romániai, csehszlovák és bolgár vezetőkkel találkoznak, hogy előkészítsék a magyarországi szovjet katonai beavatkozást.

November 3.
A fogságból kiszabadult Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a lakossághoz. Maléter Pál tábornok megegyezik a szovjet vezetéssel arról, hogy kivonják csapataikat Magyarországról. A szabad eltávozásuk ígérete ellenére Malétert és kíséretét letartóztatják, foglyul ejtik és Romániába hurcolják, ahol később kivégzik őket.

November 4.
Hajnalban körülbelül 5000 tank gördül Romániából Budapestre, hogy leverje a forradalmat. Heves harcok után a szovjetek elfoglalják a Kilián laktanyát. Mindszenty bíboros politikai menedékjogot kér az amerikai követségen, ahol azután 15 évig tartózkodik.

Folyamatos segélykérő üzeneteket küldenek az ENSZ és a nyugati országok felé, melyekre semmiféle válasz nem érkezik.

Miután a szovjet hadsereg leverte a forradalmat, szórványos fegyveres ellenállás folytatódott különböző vidéki városokban december közepéig. A passzív ellenállás, a csendes politikai harc, a sztrájkfelhívások, melyek továbbra is folytatódtak, újabb kihívásokat jelentettek a szovjetek által kinevezett Kádár János bábkormányának. Kádárt kommunista elvtársai, különösen a szovjetek és a románok kényszerítették, hogy keményen bánjon el a forradalmárokkal. A megtorlás november végén kezdődött a tömeges letartóztatásokkal, ukrajnai deportálásokkal, statáriális perekkel és internálótáborok felállításával. Több mint 200 ezer ember menekült nyugatra.

Hogy legitimitást nyerjen, Kádárnak el kellett tüntetnie a forradalom miniszterelnökét, Nagy Imrét, akinek bírósági tárgyalása, titkos kivégzése és temetése 1958 júniusában zajlott. A legtöbb elítélt általános amnesztiát csak 1963-ban kapott.

Bár a szabad világ kormányai mély csodálattal nézték végig a magyar forradalom eseményeit, egyikük sem vette komolyan fontolóra, hogy katonai támogatást nyújtson, vagy hogy elég erőteljesen elmarasztalja a Szovjetuniót, amely beavatkozások megakadályozhatták volna a brutális megtorlás végrehajtását.
*
1956 hősei olyan rendkívüli bátorságról tettek tanúbizonyságot, olyan egyetemes akaratról az idegen zsarnokságtól való megszabadulásért, hogy végül az egész világnak szembesülnie kellett a kommunizmus valódi arcával. A forradalom szellemisége teljes kört írt le 1989 júniusában, amikor Nagy Imrét és társait nyilvánosság előtt újratemették.

Az 1956-os forradalom volt az egyik első lépés a kommunizmus felbomlása felé vezető úton, melyet a 1968-as Prágai Tavasz, a Szolidaritás 1980-as megalapítása Lengyelországban, majd a berlini fal 1989-es ledöntése követett. A kommunista rendszer, mely az első halálos csapást 1956-ban kapta Magyarországon, 1989-ben az egész régióban széthullott. Ezután hamarosan felbomlott a Varsói Szerződés. Az utolsó szovjet katona 1991 júniusában hagyta el Magyarországot.

(A Freedom Fighter 56 nyomán)