Ciolacu követi az árak alakulását, nem úgy mint korábbi miniszterelnökünk, Florin Cîțu, akit 2021-ben megkérdeztek, hogy mennyibe kerül a kenyér, és ő azt válaszolta, hogy nem tudja, mert nem eszik kenyeret. Azt is mondhatta volna, hogy a kenyérpusztítás nem egészséges, hanem egyenesen ártalmas, például a cukrosoknak, és neki, mint miniszterelnöknek, bizony sokszor felmegy a cukra.

Az Országos Statisztikai Hivatal szerint egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak azért, hogy tisztességesen éljen, havonta 8659 lejt kell költenie. Ebből élelemre 1900 lejt, ami azt jelenti, hogy egy hónapban majdnem minden munkanapon 100 lejt, cipőre, ruhára meg egy hónap alatt 850-et. Ehhez jön még a szolgáltatások ára, a gyerekek nevelésének költsége, az egészségre költött pénz, és egyéb háztartási kiadások. A statisztikai hivatal elszámította magát, mert mindig halljuk, hogy igen sok a kövér ember, ezért nem kellene ilyen sokat költeni élelemre. Aztán nem kell a márkás üzletekben drága ruhát, cipőt venni, mert van elég turkáló, ahol igen változatos és olcsó a felhozatal. A fűtésen és meleg vízen is lehet spórolni. (Van egy ismerős házaspár, amelyik úgy spórol a fűtéssel, hogy télen, miután felkelnek, elmennek bevásárlóközpontokba fűtőzni egyet, délutánig.)

Így vidáman eléldegélhet az a 1,5 millió ember (és családjaik) minimálbéren, ami 1898 lejt jelent, és az az 1,1 millió nyugdíjas, garantált minimálnyugdíjából, ami 1125 lej, és még azok is, akik a szocialista mezőgazdaságban dolgoztak, és még kevesebbet kapnak.

Különben is, nem kell egész nap húst enni, ami meglehetősen drága. Marcel Ciolacu sem eszik húst, mert megnéztem, hogy miket vett, mikor elment „románosan” vásárolni (amire mindenkit biztat). 100 lejjel egy csomó mindent megvett, és még aprópénze is maradt. Amúgy nagy bevásárlása előtt Vâlcea megyében megállt egy üzletnél, s pufulecet vett és evett. Már gyerekkorában is szerette, megszokta, és nagyon kedveli ma is. A gyerekeket erre kellene szoktatni, mert a Mentsétek meg a Gyerekeket Szövetség számítása szerint 1,5 millió gyerek szegénységnek kitett vagy társadalmi kirekesztettségben él, este éhesen fekszik le vagy csak szegényes ebédet eszik. A pufulec viszont olcsó és laktató, azt kellene adni nekik, nem kiflit és tejet.

Miniszterelnökünk úgy bevásárolt 100 lejből háromtagú családjának, hogy a megvett termékek egy része: a kiló cukor és a liter olaj elég lesz akár egy hónapra. Aztán vásárolt 35 deka szász szalámit (Salam săsesc. Biztosan azért, hogy Iohannisnak hízelegjen), és még joghurtot, telemeát, hagymát, egy uborkát, salátát és almát, fél kiló pityókát és egy fél liter sört is. (Ez utóbbitól az egész család nem fog berúgni.)

Beismerem, hogy mikor engem küld el a felségem, én nem tudok ilyen ügyesen vásárolni, mert ha száz lejt elköltök, nekem úgy tűnik, hogy jóformán semmit sem vettem.

Miniszterelnökünk nemcsak ilyen apróságokkal törődik, mint a bevásárlás, hanem a világ nagy dolgaival is foglalkozik, mert elment Izraelbe is, az Egyesült Államok elnökéhez hasonlóan, megoldani az izraeli–palesztin problémát. Ez tulajdonképpen az elnök, Iohannis feladata lenne, de ő, mivel nem lehet ismét elnök, miért törné magát. Láthatjuk, hogy Ciolacu kormánya és a kormánypártok a parlamentben milyen okosan intézik a speciális nyugdíjak problémáját is úgy, hogy az mindenkinek jó legyen. A népet azzal vakítják, hogy dolgoznak azok megszüntetésén, de a kedvezményezetteknek sem kell búsulni, mert megkapják azt, amit eddig is.

Cioalacu mindent intéz, mindent rendez. Szerdán vezetésével a román kormány közös ülést tartott az ukránnal, amelyik elismerte, hogy nincs moldovai nyelv. És micsoda öröm, hogy kiderült, Ukrajnában a román papok románul prédikálhatnak. A többi kisebbségi jogról nem prédikált senki.

Okos miniszterelnökünk van, aki a nép egyszerű fia (szerepét játssza), és még sokra viheti azután is, hogy lejár mostani miniszterelnöksége. Még államelnök is lehet belőle.

Borítókép: Ciolacu a bevásárlóközpontban. Fotó: Fecebook / Marcel Ciolacu