1956. október 26., péntek

XII. Pius pápa enciklikát ad ki, amelyben támogatja a felkelést, imát rendel el a mielőbbi győzelemért. Elhangzanak a nyugati kormányok első üdvözlő nyilatkozatai is.

Az egész országra kiterjednek a harcok, a tüntetések. Általánossá válik a sztrájk, sorra alakulnak a munkástanácsok, a vidéki városokban a forradalmi bizottságok. Budapesten a legsúlyosabb harcok a Kilián laktanya környékén folynak. A Katonai Bizottság tervet dolgoz ki a Corvin köz bevételére. Maléter bejelenti, hogy nem hajlandó a felkelők ellen harcolni. Felgyorsul a Néphadsereg szétesése. Az alakulatok egy része átáll vagy tétlenül nézi a laktanyák lefegyverzését.

A pártvezetés folyamatos ülésezésébe kooptálják Donáth Ferencet (24-től a Központi Vezetőség titkára) és Losonczy Gézát (24-től PB-póttag), akik nem fogadják el az események ellenforradalomként való értékelését, s a felkelőkkel való tárgyalást követelnek. A KV elutasítja javaslatukat, ezért elhagyják a pártközpontot. A Katonai Bizottság tagjai a felkelés katonai leverését szorgalmazzák. Marosán György javaslatára a PB helyett a jelenlévőkből Direktóriumot választanak, melynek tagjai: Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró Antal. A KV elfogadja Nagy Imre új, másnap kihirdetett kormánylistáját. Az MDP KV és a SZOT Elnöksége munkástanácsok alakítására szólít fel.

Délután 4 óra 13 perckor a rádió közli az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar–szovjet tárgyalásokat ígér – mindezek feltételeként a fegyveres harc beszüntetését szabja meg. Amnesztiát hirdet a harcok minden résztvevőjének, ha este 10-ig leteszik a fegyvert.

Tüntetés Mosonmagyaróváron: a határőrlaktanyából sortüzet adnak a tömegre. Több mint kilencvenen meghalnak, három határőrtisztet meglincselnek. A kecskeméti és a nagykanizsai sortűz is halálos áldozatokat követel. Esztergomban az ÁVH-sok tüzet nyitnak a tüntetők autóbuszára, az áldozatok száma 15.

A jugoszláv kormány üdvözli Nagy Imre miniszterelnöki és Kádár János pártelsőtitkári kinevezését.

1956. október 27., szombat

11 óra 18 perckor a rádió ismerteti a kormány új összetételét: államminiszterként a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla is tagja a kormánynak.

Nagy Imre leállítja a Katonai Bizottság tervét a Corvin köz elfoglalására. Janza Károly új honvédelmi miniszter az első ténykedéseként a fegyveres csoportok elleni további harcra ad parancsot. Kiszabadítják a váci börtön rabjait.

A fővárosi harcokban a legtöbben a VIII. kerületben, vidéken Bács-Kiskun megyében, elsősorban Kecskeméten és Tiszakécskén veszítik életüket.

Éjszaka a Politikai Bizottság Mikojan és Szuszlov jelenlétében megtárgyalja és elfogadja a Kádár János által beterjesztett tervet, amelynek lényege az „ellenforradalom” radikális átértékelése (tűzszünet, a szovjet csapatok kivonása, az ÁVH feloszlatása). Ugyanezen éjszaka Fehér Lajos vezetésével az MDP Katonai Bizottsága katonai diktatúra tervét dolgozza ki.

1956. október 28., vasárnap

A Szabad Nép Híven az igazsághoz című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit. A Pravda vezércikke A népellenes kaland összeomlása Magyarországon címmel ír az eseményekről.

Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen tárgyal. A pártközpontba való visszatérése után radikális változás következik be a párt politikájában: a Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendeltet el, az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékeli. Az MDP KV megszűnik, s a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.

13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el. 14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót, és Pongrátz Gergelyt választják parancsnokuknak. A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.

17 óra 25 perckor Nagy Imre rá­dióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban.

Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (Írószövetség, MÚOSZ, Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György.

A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások. A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen. A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi. A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat. Dudás József, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást. Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja. Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.

A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik.

1956. október 29., hétfő

A Szabad Nép már a Kossuth-címert tűzi a fejlécére, és Hajnalodik címmel közöl vezércikket, amely Nagy Imre előző esti beszédének szellemében üdvözli a felkelést.

A Kilián laktanya környékén még összecsapásokra kerül sor. Budapesten valamivel több mint húsz, vidéken tíz halottja van a harcoknak. Mün­nich Ferenc belügyminiszter bejelenti az ÁVH feloszlatását, új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését. Megkezdődik az ÁVH lefegyverzése és több tagjának lefogása.

A Széna téri felkelők délelőtt Nagy Imre miniszterelnökkel, este az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság küldötteivel tárgyalnak a fegyverletételről, csatlakozásukról a Nemzetőrséghez. Az egyetemeken szervezik a Nemzetőrséget. Megjelenik az Egyetemi Ifjúság című lap első száma. Megalakul a Magyar Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége. A Deák téri főkapitányságon a Néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozzák a Forradalmi Katonai Bizottságot, vezetője Király Béla lesz. Országszerte megszüntetik a rádiózavarók működtetését. A Történelmi Társulat, a Történettudományi Intézet és a Történettudományi Kar történészei csatlakoznak a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottságához.

Nagy Imre átteszi székhelyét a parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lesz. Szilágyi József és Széll Jenő megszervezik a miniszterelnöki titkárságot. Régi híveinek többsége ismét Nagy Imre mellé áll, és tevékenyen részt vesz a kormányzat munkájában. A Szabad Európa Rádióban Bell ezredes, az éppen megkötött tűzszünet el nem fogadására bíztatja a felkelőket. Késő este Janza honvédelmi miniszter bejelenti a rádióban, hogy másnap délután megkezdik a szovjet csapatok kivonását a magyar fővárosból. A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreáll a rend.

Tito jugoszláv elnök levelet intéz az MDP elnökségéhez üdvözölve az október 28-i állásfoglalást. Hasonló üzenet érkezik Gomulka és Cyrankiewicz lengyel vezetőktől is. Az NDK-s, a bolgár, a román és a csehszlovák sajtó ellenségesen viszonyul az eseményekhez.

A szuezi válság háborúba torkollik, ami a későbbiekben részben eltereli a figyelmet a magyar eseményekről.

(folytatása jövő csütörtöki lapszámunkban)