A nemzet levéltára. Fejezetek az Országos Levéltár történetéből címmel mutattak be kötetet tegnap Budapesten. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában tartott eseményen hangsúlyozta: nincs jövőnk a múltunk nélkül. Vitályos Eszter elmondta: Magyarország ezeréves fennállása is erősen és szilárdan a múltba gyökerezik, ezért sikeres és ezért van valódi jövőképe.
Kiemelte: a most elkészült mű hiánypótló alkotás. „Mindenki, aki értékőrző szemlélettel él és alkot a ma világában, hálás önöknek, hálás a kollégáknak azért a munkáért, amelyet végeztek és végeznek nap mint nap” – mondta a levéltári dolgozókhoz és a kötet szerzőihez fordulva. Mint mondta, sokan azt hiszik, az archívumok poros és haszontalan raktárai a letűnt koroknak, ugyanakkor előbb utóbb mindenki rájön, hogy a saját kútfőnkből a mai világban már réges-rég nem tudunk semmit. Hozzátette: a mai kor embere szerint a lexikális tudás már elavult, hisz minden hozzáférhető. „Így hát éppen ők azok, akiknek a leginkább tudniuk kell, hogy archívum nélkül elvesztünk” – fogalmazott az államtitktár, kiemelve: nekik szól ez a remekmű, amely közérthető, modern és szerethető formában hozza közelebb a múltat a jelenhez.
Szabó Csaba, az MNL főigazgatója köszöntőjében elmondta: Magyarország legrégebbi közgyűjteménye, a Magyar Nemzeti Levéltár ebben az évben ünnepli alapítása 300. és Bécsi kapu téri palotája átadásának 100. évfordulóját. Mint mondta, az évforduló alkalmából mutatja be a Magyar Nemzeti Levéltár jubileumi díszkötetét, amely a 300 év lenyomatát adja és a levéltárnak otthont adó palota történetét dolgozza fel. A kötet a mi „névtelen hőseinknek” is emléket állít – emelte ki. Hangsúlyozta: a kezdetektől levéltárosok nemzedékei dolgoztak azon, hogy a levéltár egyre nagyobb legyen. Mára 700 munkatárssal, 74 telephellyel az ország legnagyobb közgyűjteményévé vált. Kiemelte: nemcsak az itt őrzött, csaknem 38 kilométernyi iratanyagra büszkék, ami a nemzet története szempontjából talán a legfontosabb iratanyagot képviseli, hanem magára az épületre is, amely összművészeti alkotás. A korszak legjelentősebb építészei, festői, alkotói dolgoztak azon, hogy az épület létrejöhessen. A kötet is összművészeti alkotás: 32 ember, 32 egyéniség kellett ahhoz, hogy a csaknem 600 oldalas mű létrejöjjön – mondta.
Romsics Ignác, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tanára elmondta, hogy levéltárosként kezdte pályáját, és ez olyan tapasztalattal ruházta fel, ami egész pályáján elkísérte. A kutató kiemelte: a levéltárak, az egyetemek, a kutatóhelyek együttesen elősegítik a magyar történetírás ügyét, amely levéltárak nélkül még a digitális korban sem lehetne ugyanaz, mint vele együtt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
