„Az állampolgárok fogják meginni a levét annak az intézkedéscsomagnak, amely lassúbb vagy ellehetetlenített közszolgáltatásokat és kudarcba fulladt közösségi beruházásokat fog eredményezni, leállítva a települések fejlődését” – jelentette ki Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.
A volt fejlesztési miniszter szerint a koncertek és fesztiválok betiltása, az írószer és irodai székek vásárlásának leállítása „porhintés”, a kormány megszorításokat tartalmazó intézkedéscsomagja ennél sokkal súlyosabb előírásokat tartalmaz, amelyekről senki nem beszél. Cseke úgy látja: a közpénzből fizetett beruházások leállnak, mert a jelenlegi kormány nem fizeti ki az építkezési cégeket. „A befektetett közpénz így hiábavalóan elvész, és az ország egy építkezési telep marad, befejezetlen munkálatokkal. Ezt nem engedheti meg magának Románia, és nem engedheti meg magának semmilyen pénzügyi nehézségekkel küzdő ország, ha talpra akar állni” – nyilatkozta Cseke Attila. A politikus szerint a kormány megtiltja az önkormányzatoknak, hogy kifizessék az elvégzett munkát: függetlenül attól, hogy egy cég mennyit épített az őszi hónapokban, az önkormányzat csak annyit fizethet, amennyit átlagban az év eleje óta kiszámlázott neki az építő és kifizetett az önkormányzat. Ha év elején nem volt számla, mert télen nem építkeztek, de nyár végén, ősszel dolgozott az építkezési vállalat, és egy utat, parkot korszerűsített például, a kormány megtiltja a munkálat kifizetését. Ez az építkezési cégek csődjéhez vezethet, és a félkész állapotban levő utak, parkok országszerte építkezési telepek maradnak – nyomatékosította.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány betiltaná a törvényes úton megnyert közbeszerzések utáni szerződés-aláírást, ami azt jelenti, hogy a nyertes cég perelhet, és a pereket Románia el fogja veszíteni, közpénzből fog büntetést fizetni. Mindezek mellett az önkormányzatok működését is megnehezíti a kormány intézkedéscsomagja, és ennek következtében az állampolgárok késéssel férnek majd hozzá alapvető közszolgáltatásokhoz. Cseke szerint a kormány ezzel az intézkedéscsomaggal a kommunista diktatúrára emlékeztető módon központosít, és a pénzügyminisztériumot – a demokrácia alapelveinek ellentmondva – az önkormányzatok és az összes többi, vele egyenrangú minisztérium fölé helyezi. „Csak a helyi közösségnek fontos, hogy a település fejlődjön, az iskolák korszerűek legyenek, az utcákat és parkokat felújítsa az önkormányzat. A bukaresti pénzügyminiszternek ez nem fontos, nem szabad egy ember kezében hagyni ezt a döntést” – vélekedett.
Cseke Attila rámutatott: egyetlen jó előírást tartalmaz a kormány intézkedéscsomagja: megengedi, hogy a helyreállítási alap (PNRR) kölcsönfelvételi részéből Románia a kohéziós alapból finanszírozott beruházásokat kifizesse, így megmenekülhet számos, a Regionális Operatív Programból (POR) vagy a nagyberuházási programból (POIM) finanszírozott beruházás. „Az RMDSZ azt kéri a kormánytól, erre az egy előírásra csökkentse le a káros intézkedéscsomagját, és hagyjon fel az önkormányzatok és a fejlesztés ellehetetlenítésével” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila.
Iohannis kihirdette a Ciolacu-csomagot
Kihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedésekről szóló törvényt, amelyért a kormány felelősséget vállalt a parlamentben szeptember 26-án.
Marcel Ciolacu miniszterelnök akkor kijelentette, az adóügyi és költségvetési intézkedésekről szóló jogszabály célja a közpénzek pazarlásának csökkentése, illetve hogy vessenek véget „az erősek és gazdagok érinthetetlenségének”. Akkori beszéde szerint kormányának az a szándéka, hogy felszámolja a „kettős mércét”, a közszférában alkalmazott privilégiumokat, a versenyszféra egyes szereplőivel való kivételezést és az adócsalással megvalósított haszonszerzést. „Az egész rendszert igazságos és méltányos alapokra kell helyeznünk mindazok számára, akik dolgoznak, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak: a közszférában vagy a versenyszférában.”
Az intézkedéscsomagot a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Jobboldal Ereje (FD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójának két tagja szeptember 29-én megtámadta az alkotmánybíróságon, a testület azonban október 18-án elutasította a beadványukat.
Nőtt a deficit
Szeptemberben 3,55 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya. A pénzügyminisztérium közlése szerint ez csaknem 1 százalékkal magasabb az augusztusi 2,65 százalékos hiánynál, és számottevő mértékben meghaladja az egy évvel korábbi 2,96 százalékot is, ami az utolsó negyedévben 5,68 százalékra nőtt. Az idei költségvetésben meghatározott eredeti hiánycél 4,4 százalék volt, s bár a független elemzők 6,8 százalékra számítanak az év végén, Marcel Ciolacu tegnap azt nyilatkozta, hogy a 6 százalékot „semmi szín alatt” nem fogja meghaladni. A kormányfő beszámolt arról is, hogy pénteki ülésén a központi és helyi költségvetési kiadásokat szabályozó újabb sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kabinet, és ha meghozzák ezeket az intézkedéseket, „teljesen elhárul az uniós alapok zárolásának veszélye”.
Az uniós pénzekről Klaus Iohannis is beszélt tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Szerinte újra kell tárgyalni az Európai Unió többéves költségvetését, mert amióta ezt jóváhagyták, változott a világ, egymást követték a válságok, és két háború is kitört, Ukrajnában és Izraelben. „Újabb pénzalapokra van szükségünk” – jelentette ki. Hozzátette: ha átcsoportosítják az alapokat, fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos kivitelezés alatt álló projektek finanszírozás nélkül maradnak, amit elfogadhatatlannak tart. Leszögezte: „egyértelműen” amellett foglal állást, hogy „a kohézióra, a konvergenciára, a mezőgazdaságra és más, számunkra létfontosságú projektekre elkülönített pénzösszegek maradjanak meg, de többletfinanszírozásra is szükség van”.
