Az 1956. október 23-án kitört magyarországi forradalom és a szovjet megszállás elleni szabadságharc október 22. és november 4. közötti eseményei legfontosabb történéseinek összefoglalóját közölte 2006. október 23-án az MTI. Az évfordulóhoz kötött mai rendkívüli Történelmünk rovatunkban ennek harmadik, befejező részét ismertetjük.
1956. október 30., kedd
A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki, melyben megállapítja: a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét. Ezeket, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a teljes magyarországi kivonásról is. A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről.
Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők, s mintegy háromórás harc után elfoglalják. Az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára. Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét. Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.
14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár János és Losonczy Géza államminiszteri tisztséget kap a kormányban, amely elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket. Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel. A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait.
Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napilapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel. Megjelenik a Magyar Szabadság volt pártellenzéki újságírók: Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében. Ugyancsak megjelenik a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd. Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága és bizalmáról biztosítja Kovács Bélát. Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt, elnöke Kéthly Anna. Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását. Nagy Imre miniszterelnök Király Bélát megbízza azzal, hogy az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottság szervezze meg az új karhatalmat.
22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabilitálja Mindszentyt. A börtönökben megkezdődik a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon.
Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba.
1956. október 31., szerda
A Honvédelmi Minisztériumban megalakul a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből.
8 óra 55 perckor Mindszenty József hercegprímás megérkezik a budai érseki palotába. Nagy Imre Király Bélát a Nemzetőrség főparancsnokává, valamint a főváros katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest a honvédelmi miniszter első helyettesévé, Kovács István vezérőrnagyot a vezérkar főnökévé nevezi ki. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság gyűlésezik a Kilián laktanyában a Corvin közi felkelők, a Műegyetemi Forradalmi Diákbizottság és a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága részvételével. Bejelentik, hogy a Forradalmi Karhatalmi Bizottság egységes parancsnokság alá vonja a hagyományos fegyveres erőket.
Nagy Imre kora délután beszédet mond a Kossuth téren. A szűkebb kabinet aznapi döntése alapján bejelenti, hogy tárgyalások kezdődtek az országnak a Varsói Szerződésből való kilépéséről, a szovjet csapatok kivonulásáról, továbbá hogy október 23-a nemzeti ünnep lesz. A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig tartózkodnak szovjet alakulatok a főváros belterületén, sőt, az éjszaka folyamán új szovjet csapatok érkeznek az országba és nyomulnak Budapest felé.
Az újjáalakult Nemzeti Parasztpárt Petőfi Párt néven kezd működni. Főtitkára: Farkas Ferenc. A Magyar Forradalmárok Pártja a Rákóczi téren rendezett tüntetésen Mindszenty-kormányt követel. Az MDP elnöksége kimondja a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hoz létre. Intézőbizottságában helyet kap többek között Donáth Ferenc, Kádár János, Lukács György, Nagy Imre és Losonczy Géza is. Az új párt lapja a Népszabadság, ennek főszerkesztője Haraszti Sándor. Újjáalakul a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
Eisenhower amerikai elnök televíziós és rádióbeszédében a magyar nép iránti csodálatának ad hangot, ugyanakkor biztosítja a Szovjetuniót arról, hogy az USA sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének.
A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekednek felül. A Moszkvában tárgyaló Liu Sao-csi vezette kínai küldöttség eredetileg a beavatkozás ellen foglal állást, később azonban tudomásul veszi az új szovjet döntést.
1956. november 1., csütörtök
A szovjet csapatok lezárják a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltja a magyar hadseregnek az ellenállást. Nagy Imre visszautasítja a menekülés gondolatát.
Losonczy Géza államminiszter sajtótájékoztatón bejelenti, hogy Nagy Imre, aki aznap átvette a Külügyminisztérium vezetését, magához kérette Jurij Andropovot, a Szovjetunió nagykövetét, és a szűkebb kabinet (Tildy Zoltán, Kádár János, Erdei Ferenc, Losonczy Géza, valamint Dobi István) jelenlétében és jóváhagyásával követelte az országba újonnan érkező szovjet alakulatok azonnali kivonását. Kijelentette, hogy az ország azonnal felmondja a Varsói Szerződést, és kihirdeti az ország semlegességét, amelynek szavatolásáért az ENSZ-hez, a négy nagyhatalomhoz fordul.
19 óra 50 perckor Nagy Imre miniszterelnök beszédet mond a rádióban. Kinyilvánítja a Magyar Népköztársaság semlegességét, s kijelenti, hogy az ország igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével.
20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzik Mindszenty József bíboros első rádióüzenete.
Késő este Andropov szovjet nagykövet kezdeményezésére Münnich Ferenc, majd az ő közvetítésével Kádár János is a szovjet nagykövetségre, majd Tökölre megy, ahonnan a Szovjetunióba repülnek. Kádárt a következő két nap folyamán az MSZMP vezetősége, a kormány és felesége is eltűntnek tekinti.
22 óra körül közvetíti a rádió Kádár János beszédét felvételről, amelyben dicsőséges felkelésnek nevezi a történteket. Bejelenti, hogy a kommunisták új pártjaként megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt.
Az Építők Székházában tanácskoznak a budapesti munkástanácsok. A gyűlés után küldöttjeik személyesen tárgyalnak Nagy Imrével, aki meggyőzi őket a sztrájk befejezéséről.
A szovjet vezetés (Hruscsov, Molotov, Malenkov) a magyarországi fegyveres beavatkozást előkészítendő a szovjet–lengyel határon lengyel vezetőkkel (Gomulka, Cyrankiewicz, Ochab) konzultál.
1956. november 2., péntek
Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűnnek. A kormánykabinet ülésén kormánydelegációt neveznek ki, hogy a lengyel fővárosban tárgyaljon a Szovjetunió képviselőivel a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, valamint a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A küldöttség vezetője Losonczy Géza államminiszter, tagjai: id. Antall József volt kisgazdapárti miniszter, Márton András ezredes, Farkas Ferenc parasztpárti politikus és egy később kijelölendő munkástanácstag. Kinevezik az ENSZ Közgyűlésre utazó delegációt is, melynek vezetője Nagy Imre. A kabinet elrendeli Dudás József letartóztatását. Kinevezik a szovjet csapatkivonásról Budapesten tárgyaló küldöttséget is, melynek vezetője Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes, tagjai: Maléter Pál vezérőrnagy, miniszterhelyettes, Kovács István vezérőrnagy, vezérkari főnök és Szűcs Miklós ezredes, hadműveleti csoportfőnök.
Megjelenik a Népszabadság, az MSZMP központi lapjának első száma. Donáth Ferenc irányításával megkezdődik az MSZMP szervezése. Nagy Imre a nap folyamán többször tiltakozik Andropov szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és Budapest körülzárása ellen.
Kádár János Tökölről megérkezik a vnukovói repülőtérre. A nap folyamán az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén Münnich Ferenc, Bata István és Horváth Imre társaságában beszámol a magyarországi helyzetről. Értékelése szerint a helyzet „óráról órára jobbra tolódik”. A szovjet fegyveres beavatkozást ellenzi, míg Münnich azt támogatja, Bata pedig katonai diktatúra bevezetését javasolja. A szovjet vezetés nem hoz érdemi döntést. A szovjet kormány Malinyin hadseregtábornokot jelöli ki a szovjet csapatkivonási tárgyalások folytatására.
Délután Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor elhagyja Budapestet, és a tököli szovjet parancsnokságra távozik. A Magyar Írók Szövetsége rendkívüli közgyűlést tart.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatja a magyarországi helyzetet, de a halogató amerikai magatartás miatt határozati javaslat benyújtására nem kerül sor.
A szovjet vezetők (Hruscsov és Malenkov) Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyalnak, a szovjet fegyveres beavatkozást előkészítendő. 19 órától Hruscsov Brioni szigetén tárgyal Titóval, s a jugoszláv vezetés hozzájárul a szovjet beavatkozáshoz.
1956. november 3., szombat
Átalakul a kormány: miniszterelnök és külügyminiszter Nagy Imre; államminiszterek: Tildy Zoltán, Kovács Béla, B. Szabó István (FKGP), Bibó István, Farkas Ferenc (Petőfi Párt), Kádár János, Losonczy Géza (MSZMP), Fischer József, Kelemen Gyula, Kéthly Anna (Szociáldemokrata Párt), valamint Maléter Pál mint honvédelmi miniszter.
A parlamentben délelőtt megkezdődnek a magyar–szovjet katonai tárgyalások a csapatkivonás részleteiről. Megállapodnak abban, hogy a megbeszélések a tököli szovjet parancsnokságon folytatódnak 22 órakor.
A csepeli munkástanács és az Újpesti Forradalmi Bizottság a sztrájk beszüntetése mellett dönt. Országosan előkészületek történnek a munka november 5-i, hétfői általános felvételére. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság Király Béla vezérőrnagyot választja meg a Nemzetőrség főparancsnokává, helyettesévé Kopácsi Sándor rendőr ezredest.
Délben Nagy Imre fogadja az osztrák követet, aki kormánya nevében cáfolja, hogy Ausztria felől emigránsok tömege érkezhetne Magyarországra. A szovjet csapatok lezárják az osztrák határt.
A Petőfi Kör koalíciós alapon újjáalakul. Elnöke Jónás Pál.
20 órakor Mindszenty József hercegprímás rádiószózatot intéz a nemzethez: a lefolytatott harcot nem forradalomnak, hanem szabadságharcnak minősíti.
22 órakor a magyar kormány katonai küldöttsége Erdei Ferenc és Maléter Pál vezetésével Tökölön, a Magyarországi Szovjet Haderők Főparancsnokságán folytatja a délelőtti tárgyalásokat a Malinyin tábornok vezette szovjet katonai küldöttséggel. Éjféltájt Szerov tábornok, a KGB vezetője a tárgyalóteremben letartóztatja a magyar katonai küldöttséget. Az akcióban Piros László volt belügyminiszter és magyar ÁVH-sok is részt vesznek. (Néhány hét múlva Malétert, Kovácsot és Szűcsöt átadják a magyar hatóságoknak, Erdeit szabadon bocsátják.)
Az SZKP KB Elnöksége kibővített ülésén Kádár Jánost jelölik a magyarországi ellenkormány vezetőjének.
Az ENSZ BT ülésén Henry Cabot Lodge amerikai delegátus határozati javaslatot nyújt be, amely felszólítja a Szovjetuniót csapatainak Magyarországról történő kivonására.
1956. november 4., vasárnap
0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Kazakov hadseregtábornok veszi át. Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. A kora hajnali órákban Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szántó Zoltánt, és tájékoztatja Tito és Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.
Hajnali 4 óra 15 perckor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői – nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek – felveszik a harcot a támadókkal.
5 óra 5 perckor az ungvári rádió közleményt sugároz, melyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre-kormány volt miniszterei bejelentik, hogy 1956. november 1-jén minden kapcsolatot megszakítottak ezzel a kormánnyal, s kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.
5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.”
5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió.
6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezik Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György, Szántó Zoltán (az MSZMP Intéző Bizottságának tagjai), valamint Fazekas György, Haraszti Sándor, Jánosi Ferenc, Rajk Lászlóné, Szilágyi József, Tánczos Gábor, Újhelyi Szilárd, Vas Zoltán és családtagjaik. Összesen negyvenhárom személy kap menedékjogot a követségen. Vásárhelyi Miklós, Nádor Ferenc ezredes (a légierők parancsnoka) és Erdős Péter egy jugoszláv diplomata lakásán kap menedéket. Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a parlamentben maradtakhoz csatlakozik Bibó István, valamint Mindszenty bíboros, aki hamarosan átmegy az amerikai követségre, és ott menedékjogot kap.
Bibó István, mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője, kiáltványt fogalmaz meg. Megállapítja: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólítja a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen.
A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást. A szovjet csapatok – helyenként fegyveres harc után – a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged stb.)
7 óra 14 perckor a rádió a kormány felhívását közvetíti magyar és orosz nyelven, melyben a szovjet hadsereget a vérontás elkerülésére szólítja fel. 8 óra 7 perckor a Szabad Kossuth Rádió adása megszakad. Rövidhullámon váltakozva a Himnuszt és a Szózatot sugározzák. Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok folytatják. A szovjet csapatok délig elfoglalják a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
A Kádár-kormány táviratot küld az ENSZ főtitkárának, kéri a magyar kérdés levételét a napirendről.
Soldatic jugoszláv nagykövet közli Nagy Imrével Titóék üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasítja.
Eisenhower amerikai elnök tiltakozik a szovjet intervenció ellen.
A magyarországi szovjet katonai invázió hírére New Yorkban összehívják a Biztonsági Tanács ülését, és szavazásra bocsátják az előző napi amerikai határozati javaslat némileg módosított változatát. Ez felszólítja a Szovjetuniót, hogy tartózkodjon Magyarországon bárminemű katonai akciótól és haladéktalanul vonja ki csapatait az országból. A javaslat elismeri a magyar nép jogát arra, hogy szabadon választott kormánya legyen. A javaslatot a Szovjetunió megvétózza (9 igen szavazat, Jugoszlávia tartózkodik), majd a kérdést rendkívüli közgyűlés elé utalják. 4-én délután az ENSZ rendkívüli közgyűlése 50:8 arányban, 15 tartózkodás mellett elfogadja a tovább bővített amerikai javaslatot, amely felkéri az ENSZ főtitkárát: jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.
Az áldozatok száma november 4-én a fővárosban 135 fő. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események embervesztesége országos viszonylatban 2652 halott (Budapesten 2045) volt, és 19 226 személy (Budapesten 16 700) sebesült meg. A szovjet veszteségekről 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az 56-os Intézet szerint több mint 340 embert végeztek ki 1956-os ügyből kifolyólag (Rainer M. János, 2006. 10. 16.), az ENSZ bizalmas adatai alapján 453 főt végeztek ki. 1958-ban bírósági ítélet nyomán életükkel fizettek a vezető személyiségek: Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Szilágyi József.
