Az, hogy milyen egy jó élet, azt mindenki saját értékrendje szerint ítéli meg. Mégis van néhány jellemzője, amit érdemes szem előtt tartani. Fontos (lenne) megélni a jelent, az itt és most pillanatát, az egyedüli valós idő, amiben cselekedni tudunk. Hiszen a múlthoz ragadva vagy a jövő fellegvárában remélni, nem gazdagít tapasztalattal, az csak egy illuzórikus gondolat. Továbbfűzve a gondolatot, érdemes a jelenben cselekvően részt vállalni, hiszen a tetteinkben van a teremtőerőnk, ugyanis amiért teszünk, az valósul meg. Illetve, amit nem teszünk vagy nem tettünk meg, azt hiányként élhetjük meg, és ez lehet bármi: elmulasztott lehetőség, félbemaradt barátság, meg nem valósított álom, vagy akár egy ki nem mondott szó. Éppen erre van a Jelen, hogy ezt megélve gazdag és jó életet éljünk. Használjuk ki az életben töltött időnket, szeretettel forduljunk egymás irányába, töltsünk minőségi időt szeretteinkkel, barátainkkal. Ne halasszuk, hogy „majd holnap”. Ezért minden pillanatban érdemes szép és pozitív tapasztalatokat gyűjteni, mert ezek azok a kincsek, amitől szépek tudnak lenni az emlékek, és szép tud lenni az élet.

És ha már a jelent tudatosan (fel)használva halad az életünk, akkor fontos, hogy örülni tudjunk minden adott és kapott dolognak, tapasztalatnak. Mert ezekből következtetést levonni, ezekből tanulva bármikor pályát válthatunk a nekünk megfe­lelő irányba.

Utolsónak hagytam talán a legfontosabbat, hogy legyünk hálásak mindenért, amit megélhettünk, megkaphattunk, ami az életünkhöz tartozik, és a személyeknek, akik körülvesznek. Hálásnak lenni azért, ami van, mert bízni kell abban, hogy a Gondviselés (vagy Isten) mindig a számunkra legjobbat adja – ha olykor ez emberi szemmel nem is annak tűnik.

Ha képes vagy hálásnak lenni és megáldani, mi körülvesz, akkor az életed is áldás(os) lesz.

Keresztes Erika bizalmi tanácsadó