Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte tegnap az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben.
Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról, valamint a Nyugat-Balkán és Törökország csatlakozási kilátásairól szóló jelentésének bemutatásakor közölte: az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Ursula von der Leyen Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén.
A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket – tette hozzá.
Moldovával kapcsolatban az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát, jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák – tette hozzá.
Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására. Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat – tette hozzá.
Elmondta, Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén.
Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra. Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24-én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29-én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.
Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta: sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását, amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik.
Kiemelte: Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak. Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat – tette hozzá Ursula von der Leyen.