Farcádi Botond
A szocialistákkal az a baj, hogy előbb-utóbb mindig kifogynak mások pénzéből – a Vasladyként emlegetett Margaret Thatcher egykori brit konzervatív miniszterelnök politikai ellenfelein élcelődő megállapítása ötölhetett fel mindazokban, akik a nyugdíjtörvény elfogadása kapcsán tegnap kirobbant koalíciós vitát követték. A Bukarestből érkező hírek révén ráadásul betekintést nyerhettünk abba is, miként zajlik Romániában egy, az ország működését alapvetően befolyásoló, idősek millióinak életét közvetlenül érintő törvény elfogadása.
Ami a legendás angol kormányfő kijelentését illeti, ezt korunk Romániájában csak annyiban szükséges árnyalni, hogy nálunk valójában nem csak a szocialisták bánnak bőkezűen mások – az adófizető polgárok, a vállalkozások – adólejeivel, minden párt ezt műveli. Mint ahogy Romániában jóformán minden párt nacionalista-soviniszta (ha például a magyarokról van szó), ugyanúgy mindenik szocialisták módjára viselkedik akkor, ha az államkasszából kell osztogatni különféle juttatásokat, különösen a választásokat megelőző hónapokban. Nem véletlen, hogy éppen most tárgyalnak az új nyugdíjtörvényről: ennek elfogadása egyrészt az európai uniós pénzekhez való hozzáférés feltétele, de alkalmazásának jövő szeptemberre történő időzítése aligha független attól, hogy az idő tájt zajlik majd három választás is Romániában.
Ugyanakkor a kormányülés kezdési időpontjának halasztásához is vezető tegnapi koalíciós csörte arra is rávilágított, mennyire komolyak azok a számítások, amelyekkel a költségvetést ily jelentős mértékben érintő döntést megalapoznak, mennyire viselkednek felelősen a kormányzók, amikor egy ilyen horderejű intézkedést hoznak. Nos, röviden: semennyire. Úgy röpködtek a milliárdok tegnap délelőtt, hogy szegény ember majdhogynem csillagokat látott, mert elképzelni a maga valóságában aligha lehet ekkora pénzmennyiséget. A liberálisok megijedtek attól, hogy 55 milliárd lejes többletet jelent az új nyugdíjtörvény alkalmazása, a pénzügyminiszter megmakacsolta magát, nem akarta ellenjegyezni a tervezetet, aztán a szociáldemokraták állítólag megnyugtatták őket, hogy az 55 milliárd nem a többletkiadás, hanem az összköltség négy hónapra. Marcel Ciolacu ultimátumot adott a liberális pénzügyérnek, az pedig már csak hab a tortán, hogy a munkaügyi és a pénzügyminisztérium számításai is eltérőek: előbbi szerint összesen 146 milliárd lejbe kerülnek jövőre a nyugdíjak, utóbbi 10 milliárddal kevesebbet számolt.
Mindezek tükrében aligha ördögtől való a gondolat, miszerint a kormánykoalíció úgy kíván dönteni a több millió polgár életét döntően befolyásoló jogszabályról, hogy talán nincs a Victoria-palotában egyetlen olyan ember se, aki tudná, hogy végül is pontosan mekkora költségvetési terhet jelent majd e jogszabály. Mindezt úgy, hogy valójában már most kifogytak a mi pénzünkből...
Borítókép: Facebook / Marcel Ciolacu
