A szövetség A magyar szórvány napja alkalmából köszöntötte az erdélyi szórványmegyék képviselőit. Hangsúlyozta: ez az ünnep a tervezésről szól azokban a magyar közösségekben, ahol a legnagyobb az asszimilációs nyomás, legérezhetőbb a fogyás. Kelemen Hunor rámutatott: a legutóbbi romániai népszámlálási adatok viszonylag pontos képet adnak a szórványközösségekről, így ezekből kell kiindulni. „Óriási feladat, óriási kihívás minden egyes közösség számára, hogy úgy tervezzen, hogy ezekben a közösségekben legyen továbbra is magyar élet. Legyen továbbra is akarat magyarként megmaradni” – mondta. Leszögezte: nem szabad elkeseredni, nem szabad siránkozni, hanem előre kell tekinteni. „Amikor több mint egymillió emberről beszélünk, akkor nekünk azt kell mondani, hogy ez egy erős közösség, ez egy értékmentő közösség (...), amely képes jövőt építeni” – hangoztatta.

Példaként a házigazda Nagybányát említette, ahol sok építkezés történt, és a város magyar iskolája, a Németh László Gimnázium fennállásának 25. évfordulóját ünnepli. Pár hónapja a nagybányai festőiskola alapítójának is sikerült szobrot állítani – idézte fel. Kitért az anyanyelvű oktatás fontosságára, az ennek fenntartására indított programokra, mint a délutáni oktatási vagy az iskolabuszprogram, melyeknek érezni jótékony hatását. Hangsúlyozta: a cél, hogy ne legyen olyan közösség, ahol a szülő nem taníttathatja magyarul a gyerekét, de még sok a tennivaló. A szórvány továbbra is számíthat az RMDSZ-re, ahogy a szövetség is számít a szórványra – összegzett.

Kelemen Hunor a 2024-es választási év kihívásairól is beszélt, és kitért a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelentette veszélyre, melyet szerinte komolyan kell venni, mivel az „ostoba kormányzati döntések” tovább növelhetik a többi román párt által is szélsőségesnek tartott politikai alakulat népszerűségét. „Nem szeretünk ilyen erős szavakat használni, de ki kell mondanunk: az AUR az ellenségünk. Ők táncoltak a dédapáink sírjain Úzvölgyében, ők indítottak több száz pert az önkormányzataink ellen a magyar zászló, a székely zászló, az anyanyelvhasználat, a kétnyelvű feliratok ellen” – fogalmazott. Aláhúzta: az AUR az 1930-as évek legionárius politikáját vallja, miszerint „a kisebbségeket el kell tüntetni”, és „az első célpont” a magyar közösség.

Brendus Réka, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében felidézte: a magyar szórványközösségek és a tömb viszonya kapcsán sokszor használt „egy test – több testrész” hasonlat egyszerre jelenti az egységet és az egységen belüli másságot. „Azt gondolom, hogy számunkra az egységen belüli másság helyett az egységen belüli azonosság a fontos” – mondta.

Pintér Zsolt, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy „a lehető legpozitívabban” álljanak hozzá a szórványközösségek problémáihoz, hívják őket „kisebb, de erős, valamint segítséget elfogadó színes közösségeknek”. Hangsúlyozta, ezek akkor lesznek sikeresek, ha a nehézségek helyett a lehetőségeket látják bennük.