Ha megalkotnánk Sepsiszentgyörgy kulturális címerét, a néptáncnak és népzenének ott lenne a helye a jelképek között, ezt bizonyítja e hagyományok művelőinek népes helyi közössége és többezres közönsége, erről győződhettünk meg a hétvégén is a 33. Népzene- és néptánctalálkozó alkalmával a Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány közös szervezésében rendezett kétnapos eseményen.
A több mint három évtizedes múltra visszatekintő sepsiszentgyörgyi Népzene- és néptánctalálkozó (NNT) egyfajta közvetítő szerepet tölt be hagyományos kulturális értékeink, népi hagyományaink és folklórkincseink megismertetésében és gyűjtésében, életben tartva és átörökítve a hagyományos népzenét és néptáncot különböző nemzedékek között – hangsúlyozta a Tamási Áron Színházban tartott péntek esti megnyitó előadás előtti köszöntőjében Virág Endre, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója. A Magyar Állami Népi Együttes Mihályi Gábor rendezte Hajnali Hold című táncszínházi produkciója a női lélek különböző rezdülésein keresztül rég elhomályosult hagyományos szimbólumokat, rítuselemeket használva mutatja meg kötődésünket a múlthoz, viszonyunkat a jelenhez. Találó a választás, hisz ezen a találkozón is éppen annak lehettünk tanúi, hogyan épül be mindennapjainkba a hagyomány.
Kicsi szoknya, csizma, kalap
Szombaton a Sepsi Aréna volt az otthona a találkozónak. Az a látvány, ahogy a reggeli nyitáskor a gyermekgálára érkeznek a családok, már önmagában felemelő. Vállfán a szoknyák, ingek, mellények, nadrágok, kézben a csizmák, szülők, testvérek biztatják a még izguló kis fellépőt: minden rendben lesz. És úgy is történt. Kászoni és bukovinai dalokkal indított a sepsiszentgyörgyi Csicsergők énekegyüttes, a Sóvidékre kalauzolt a kézdiszentléleki Borsika és a kézdiszentkereszti Tisztácska néptáncegyüttes, az erdőfülei Dobó táncosai a Küküllő mente hangulatát hozták, a gelencei Burusnyán a Mezőségről hozott táncokat, a csernátoni Szakajtó és a sepsiszentgyörgyi Kincsek moldvai összeállítást mutattak be, az Aprólábak felcsíki táncokkal léptek színpadra. Zenélt a sepsiszentgyörgyi Folker és a kézdivásárhelyi Finom zenekar. Az igazi gyermekmulatság csak ezután kezdődött, a magyarországi Kolompos együttes koncertjén a legapróbbak is bekapcsolódtak szüleikkel együtt, megtelt a színpad előtti tér ugráló, táncoló gyermeksereggel.
Ivácson László, az együttes művészeti vezetője köszöntötte a visai hagyományőrzőket
Tehetségek itt is, ott is
A Sepsi Aréna körfolyosóján berendezett kiállításokon tehetséges alkotók mutatkoztak be, Toró Attila fotóival, az alsóboldogfalvi Mátéfi Zita népviselet-készítő gyermek-, női és férfi öltözetekkel, a Végtelen szálak című nemezkiállítás egy-egy alkotásán pedig az újragondolt hagyományos minták köszöntek vissza. Csíki Emőke, Kovács-Túri Emese, Urák Judit, Tóth-Birtan Tinka és Kolozsi Ildi szín- és mintavilága mesterien használja ki a gyapjú adta lehetőségeket.
Cakkos román nyakék, pillangóválasztós dupla csipke, decsi keresztbefűzött gallér, váraljai szíves rojtos, sárközi csafring, csavart csipkegallér, ukrán kryza, kölesdi csavarintós, azsúros tászli – olyan gyöngyfűzős ékszerek láthatóak az üvegtárlók alatt, amelyek a leggazdagabb gyöngyfűzős hagyományokkal rendelkező vidékek – Sárköz, Máramaros, Ukrajna – többnyire jelenleg is viselt darabjai. Henning Edit azt mondta, új világot fedezett fel említett vidékek hagyományos gyöngyfűzött ékszereinek készítése közben.
A tehetség a színpadon is megmutatkozott a fiatalok néptáncegyütteseinek műsorában: fellépett a sepsiszentgyörgyi Pacsirták, Szászlábacskák és Százlábúak, a Kincskeresők, a Nagykincsek, a kézdiszentléleki Borsika és a Perkő, valamint az erdőfülei Dobók ifjúsági csoportja.
A magyarpalatkai Codoba Martin Florin elsősorban zenészként ismert az erdélyi muzsikusvilágban, mégis az idén az ő korcsosát jelölték a IX. Székelyföldi Legényesverseny kötelező darabjának, a szabadon választott kategóriában más magyarpalatkai táncostól lehetett választani. A tizennyolc résztvevő közül – köztük két háromszéki – a segesvári Ágoston Tamás nyerte az Év legényes táncosa címet. A sepsiszentgyörgyi Kincskeresők néptáncegyüttes táncosa, Mocsel Hunor A magyarpalatkai sűrű magyar újraalkotója, a kézdivásárhelyi Szekeres Balázs (a sepsiszentgyörgyi Aprólábak táncosa) a Codoba Martin Florin táncának hiteles előadója kitüntetést nyerte. A legényesbemutatókat értékelte: Melles Endre, Codoba Martin Florin, Szappanos Tamás és Szél Gábor.
Zenével adni
Berecz András Fel a medvére, a fa nem játék című énekes-mesés előadására már szinte teljesen megtelt az Aréna kijelölt lelátója, a nagy mesemondó ezúttal is megénekeltette közönségét, ezt követően Pál István Szalonna és bandája Idegen földre ne siess! koncertjén tovább fokozódott a hangulat. Székelyföldi, gyimesi, kárpátaljai, kalotaszegi muzsikát hoztak magukkal Pál Eszter énekeinek kíséretében. A viski születésű prímás a zenével adni akar az embereknek, közösséget alakítani általa, úgy muzsikálni, hogy zenész és hallgató jól érezze magát – mondta lapunknak a szünetben. Belenőtt a muzsikába, jelenleg is, „ha édesapám felveszi a harmonikát és húgom énekel, nagyjából a holtat is felébresztjük”. Mindegy, hogy bandájával nagyszínpadon játszik, táncházban, falunapon vagy épp disznótoron muzsikál, egy dolog fontos: a zene az embereknek szóljon, szeressék a muzsikát, és „ha az ember hittel csinálja, akkor mindenki jól érzi magát”. Pál István Szalonna már vonójára vette a Kárpát-medence minden tájegységének zenéjét, de szerinte egy egész életen át sem lehet teljesen megtanulni még egy falu muzsikáját sem.
A táncházban együtt táncoltak a visaiak helyi fiatalokkal
Visai hagyományőrzők
A Népzene- és néptánctalálkozóknak kezdetektől fogva egyik célja volt hagyományőrzők meghívása, hogy megfelelő technikai körülmények között gyűjtsön hang- és képanyagot tőlük a Háromszék Táncegyüttes, valamint megmutatni eredetiben a nagyközönségnek mindazt, amit a társulat az évek során ezektől a hagyományőrző adatközlőktől tanult. Idén a visaiakra esett a választás, ahonnan az idős nemzedéket a nyolcvanhat éves Fodor Kiss Mihály, az egy évvel fiatalabb Chira Péter, a nők közül Takács Mária és Kiss Mária képviselte, velük érkezett néhány fiatalabb táncos is Szappanos Tamás vezetésével. A hagyományőrzők gáláján – Böjte Csaba ferences atya áldása után – a visaiak együtt léptek fel a Háromszék Táncegyüttessel, zenéltek a magyarpalatkai zenészek – Codoba Martin Florin, két fia, Martin Florin és Marius, valamint Radac Mihai és Boldi Ioan – és a Heveder zenekar, énekelt Erőss Judit. A Háromszék Táncegyüttes meglepetéssel is szolgált: Márton Csaba koreográfiájában – zenei szerkesztő Fazakas Levente – nadabi és mácsai (Arad megye) ardeleanát és cigány táncot mutatott be a férfikar, ezek a virtuóz román táncok eddig még nem szerepeltek a társulat műsortárában.
Határtalanul
A Népzene- és néptánctalálkozó nem csak abban a tekintetben határtalan, hogy egyszerű az átjárhatóság közös Kárpát-medencei hagyományvilágunk minden ösvénye között, hanem oly nagy ez a kincs, amelynek megismerésére, bemutatására határtalanul sok a lehetőség. Ezt használják ki a szervezők, a szórakozás mellett egyre erősebb a rendezvény ismeretterjesztő jellege is. Idén a Magyar Állami Népi Együttes tartott táncot, viseletet bemutató interaktív Kárpát-medencei barangolást, a Hagyományok Háza két rendkívül értékes fotó- és dokumentumkiállítással jelentkezett: Lajtha László népzenekutató és Martin György néptánckutató munkásságáról.
A moldvai körtáncok igen alkalmasak tánctanításra gyermekek és felnőttek körében is. Egyszerű a ritmus, adott időben mindenkinek ugyanaz a feladata, a résztvevők látják egymást, tudnak segíteni egymásnak, tánc közben is be lehet kapcsolódni, könnyű ráhangolódni. Ezért is használják a moldvai táncokat szívesen pedagógusok, de táncházakban, táborokban is igen népszerűek. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület Oktatási segédjegyzet sorozatának tizedik kiadványát szombaton mutatta be maga a szerző, az oktatás illusztrálásához csángó fiatalok segítségét használva. Kádár Elemér Körbe, körbe, karikába című kötete a moldvai táncokat mint pedagógiai eszközt ismerteti, a teljes szöveg letölthető a Romániai Magyar Néptánc Egyesület honlapjáról.
A záró táncház előtt a Magyar Állami Népi Együttes Kolozsvári piactéren című folklórműsorát (talán inkább folkszínház?) látta a közönség. Ebben is szembeköszönt a határtalan jelleg. Lehetne szó szentgyörgyi, kassai, munkácsi, szabadkai piactérről, és akkor is ugyanazt jelentené.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
