Exportcikkünk a heraldikus

Szekeres Attila Istvánt Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa mint „közülünk valót” mutatta be. Mint mondotta, ez akkor is igaz, ha ő éppen nem itt született és nőtt fel: a „sok szép tálentummal” megáldott családjának erős gyökerei vannak itt is, ahol a Székely Nemzeti Múzeum áll, azaz Szemerján. Az egyik szépapja, szemerjai Szász Károly Bolyai Farkas utódja lett a marosvásárhelyi iskolában, egy másik szépapja, Mentovich Ferenc természettudós volt, dédapja, szemerjai Szász Béla pedig Csutak Vilmos utódja a Székely Mikó Kollégium igazgatójaként.

Szekeres Attila István felnőtt elődeihez – jelentette ki Boér Hunor –: amit ő tud szakterületéről, a címerekről, azt kevesen. Ennek az ismeretnek hála, szerte Európában tudnak rólunk, székelyekről, az erdélyi fejedelmekről, viselt dolgainkról – azt is mondhatjuk, szakemberünk az exportcikkünk lett.

Boér Hunor szavait megilletődve köszönte meg Szekeres Attila István. Mint válaszában fogalmazott, igaz az, hogy az itthoni és a nemzetközi szakmai tanácskozásokon is a székelységet és Erdélyt képviseli. Szóljon közönségéhez magyarul, románul vagy éppen angolul, a mi múltunkról, hagyományainkról és értékeinkről oszt meg információkat.
 

Nemzetközi konferenciákon

A heraldikus elmondta, európai körútja tíz éve kezdődött. 2013-ban meghívták egy Kolozsváron tartott angol nyelvű nemzetközi konferenciára, és akkor rájött, hogy angolul is elő tud adni. Még abban az évben meghívták Kijevbe a 4. Nemzetközi Pecséttani Konferenciára. Ennek érdekessége, hogy épp november 23-án értekezett a székely rendi nemzet pecsétjéről, amikor néhány száz méterre, a Majdánon százezres tömeg tüntetett, de semmit nem tudtak a történtekről.

2014-ben Lengyelországba hívták meg a 2. Európai Zászlótudományi és Címertani Konferenciára. Ott, hogy legyen kötődés, II. Ulászló király címerének Erdélyben való megjelenéseiről tartott előadást. De „belopta” a székely címert is az előadásba, hiszen Székelydályában és Csobotfalván a király címere a régi székely címer kíséretében jelenik meg.

Miután Sepsiszentgyörgy székhellyel megalapította az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet, melyet 2015. január elején jegyzett be a Sepsiszentgyörgyi Bíróság, a szervezet képviseletében vett részt a konferenciákon, ezáltal is népszerűsítve a térséget, mesélte.
 

Világkongresszusokon

2016-tól nagy horderejű nemzetközi rendezvényeken vett részt, köztük három címertani és két zászlótudományi világkongresszuson. Az ezeken való részvételi lehetőséget meg kell pályázni, szakmai önéletrajz kíséretében az előadás témáját, összefoglalóját be kell küldeni. Szekeres Attila elmondta, ő mindig a Székelyföldet, Erdélyt népszerűsítő, határokat feszegető témákkal jelentkezett.

Már jócskán voltak ismerősei – előbbi konferenciákról meg internetes kapcsolatok által, ugyanis az academia.edu tudományos gyűjtőportálra feltöltötte munkáit, és több nyugati szakemberrel levelezett, de 2016 nagy fordulópontot jelentett életében. Kijutott a 32. Genealógiai és Címertani Világkongresszusra, amelyet Glasgow-ban tartottak európai, amerikai és ausztráliai résztvevőkkel. „Emlékezetes” előadást tartott a székelyek címereiről, eljutva odáig, hogy Romániában tiltják a székely zászló használatát, mely ezáltal az autonómiaharc jelképévé vált. Sokan gratuláltak, és kérdezték, hisz nem hallottak ez idáig a székelyekről.

Visszajelzés is érkezett, hisz amikor itthon nagy zászlóbotrány tört ki, egyik spanyol kolléga a közösségi oldalon jelezte: „mi, akik ott voltunk Szekeres Attila István előadásán Glasgow-ban, tudjuk, miről van szó”. Ez jólesett, jegyezte meg.

Nagyon sikeres előadást tartott 2017-ben Londonban a 27. Zászlótudományi Világkongresszuson, ahol a székelyek négy évszázados zászlóhasználatáról értekezett. Amikor bemutatta a magával vitt székely zászlót, melyre a napot (nem csillagot!) és holdat saját kezűleg festette, a százfős hallgatóság – Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Ausztráliából, Ázsiából, Dél-Afrikából – fele még marasztalta, hogy lefényképezhesse, s az előadás végén többen vele is akartak közös képet készíteni.

Ennek a kongresszusnak nagy volt a visszhangja. A román sajtó egy része „hazaárulónak” kiáltotta ki, mivel a székely zászlót mutatta be. Ám „nemzetáruló” is lett belőle, amiért zászlaján nem csillag, hanem nap jelent meg – mint fogalmazott, egy „Budapesten pöffeszkedő nagy székely” közbenjárt, hogy magyarországi támogatója ne térítse meg a költségeit. A keserűségre 2017 végén jött a jó hír: a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagjává választották.

2018-ban a 33. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson a franciaországi Arras-ban Erdély címerének útja Magyarország címeréből Románia címerébe címmel tartott előadást. Ugyanabban az évben Lengyelországban a 4. Európai Zászlótudományi és Címertani Konferencián A székelyföldi közigazgatási címerek megváltoztatása Erdélynek Romániához való csatolását követően címmel értekezett. 2019-ben Varsóban a Nemzetközi Genealógiai Akadémia kollokviumán a Báthoriak címerhasználatáról tartott előadást. A 28. Zászlótudományi Világkongresszust Amerikában tartották, oda, bár jelentkezését elfogadták, nem jutott ki. Viszont abban az évben újabb jó hírt kapott: az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet meghívták a Genealógiai és Heraldikai Világszövetségbe. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt elmaradtak a konferenciák.

2021-ben Madridban a 34. Genealógiai és Címertani Világkongresszuson a téma a társadalmi rétegek címerhasználata volt, így ő az erdélyi rendek – vármegyék, székelyek, szászok – címerhasználatát mutatta be.

2022-ben Szlovénia fővárosában, Ljubljanában a 29. Zászlótudományi Világkongresszuson erdélyi történelmi zászlókról értekezett. A rendezvény keretében tartották a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségének közgyűlését is, mely felvette tagjai közé az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesületet.
 

Elismerések

Szekeres Attila elmondta, az idén Vilnius első írásos említésének 700. évfordulója alkalmából szervezett két nemzetközi konferencián is elő­adott. Bejelentkezett a 2. Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Nemzetközi Kollokviumra, ahol tizenöt országból gyűltek össze szakemberek, majd amikor egy másik társaság meghirdetett egy nemzetközi várostörténeti konferenciát, látva, hogy csak három nap van a kettő között, „s ha már ott van”, arra is bejelentkezett, és részvételét elfogadták.

Mivel Báthori Istvánt, Erdély fejedelmét a Lengyel–Litván Unió uralkodójává választották, 1576-ban Lengyelország királyává koronázták, és Litvánia nagyfejedelmévé is vált, a kollokviumon Erdélyből Litvániába – Báthori István uralkodásának címertani, pecséttani és éremtani vonatkozásai címmel tartott előadást. Ezt a Genealógiai Akadémia arany érdemjellel jutalmazta. A várostörténeti konferencián tartott előadásának Erdély volt fővárosa a címertan és pecséttan tükrében volt a témája. Itt Erdély két korábbi fővárosa, Gyulafehérvár és Nagyszeben pecsétjét és címerét mutatta be, és részletesen ismertette Kolozsvár történelmét pecsétjének és címerének változ(tat)ásain keresztül.

Szekeres Attila elmondta, idén szép születésnapi – augusztus 18. – ajándékkal lepték meg, annak előestéjén kapta a hírt, hogy a Nemzetközi Címertani Akadémia teljes jogú tagjává választották. És ugyancsak a nyáron értesítették, hogy a Nemzetközi Genealógiai Akadémia levelező tagjává fogadták. Ez utóbbi tényt ez idáig még nem közölte, tette hozzá.

Végül megjegyezte, „szerénységet félretéve” nemzetközi téren igen sikeresnek érzi magát, hisz az akadémiai tagságok mellett az általa alapított és vezetett Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, mint a legaktívabb romániai szakmai szervezet, 2019-ben a Genealógiai és Heraldikai Világszövetség tagjává vált, 2022-ben pedig a Zászlótudományi Egyesületek Világszövetségébe nyert felvételt. Hozzátette, ez utóbbinak a Magyarországot, Romániát, Szlovákiát és Szerbiát is magában foglaló térségben az őáltala vezetett szervezet az egyetlen tagja.