Azzal ellenben nem kellene dicsekedni, hogy sikerült tartani a koronavírus-járvány előtti szintet, mert az is katasztrofális volt, ráadásul tanulni is lehetett volna az online oktatás kreativitásra késztető előnyeiből, ami éppen a PISA-felmérésben lehetett volna hasznos, hisz abban elsősorban azt vizsgálják, hogyan alkalmazzák a tanulók meglévő tudásukat gyakorlati problémák megoldására, ráadásul első ízben szervezték a felmérést digitálisan. A felmérésben részt vevő közel 7400 diák 262 hazai iskola 162 ezer tizenöt éves tanulóját képviselte, ez kétharmada az összes tizenöt évesnek, akiknek fele nem érti, amit olvas. Matematikából és természettudományból szintén az OECD-átlag alatti a teljesítmény, a legeredményesebb ázsiai és európai országokhoz képest pedig pontszám szerint akkora a lemaradás, mintha a tízes skálán a 3-as és 4-es között szerepelnénk.

Az eredmények nem meglepőek, az oktatási miniszter által javasolt megoldások annál inkább. Visszaküldenek közel harmincezer pedagógust az iskolapadba, tanulják meg az értő olvasás megtanításának módszerét, ötvennyolcezer diák számára kisegítő programot indítanak, emelik az éppen idéntől növekvő ösztöndíjak értékét, megsokszorozzák a hátrányos térségekben tanító pedagógusok pluszjuttatását és növelik az ilyen oktatási egységek alapfinanszírozását. Hogy ezek az intézkedések és a fedezet nélkül megígért pénzeső valóban hozzájárul-e a funkcionális analfabetizmus csökkentéséhez, a matematikai és általában a kreatív gondolkodás javításához, a különböző tudományterületeken való eligazodáshoz, azt egyelőre nehéz megítélni, csupán emlékeztetni szeretnénk, hogy a Klaus Iohannis államfő által kezdeményezett átfogó oktatási reformtervezet szerint 2030-ig húsz százalék alá kellene szorítani a tizenötödik életévüket betöltő fiatalok körében a funkcionális analfabetizmust, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi szinthez képest több mint ötvenszázalékos javulást kellene elérni. A diákok fele nem érti, amit olvas, mi nem értjük, miért tartunk még mindig itt.

Ha mindazok az ígéretek beválnának, amivel a diákok jobb teljesítményét kívánják elérni, akkor is lenne bőven tennivaló azokon a területeken, amelyek a PISA-felmérés háttérkérdőíveinek összeállítói szerint befolyásolják az eredményeket: társadalmi, kulturális és gazdasági helyzet, a tanulók családi körülményei, a diákok életérzése és biztonsága az iskolában és azon kívül, az intézményi környezet, az iskolák autonómiája, a szakképzett humán erőforrás, finanszírozás, az országok oktatási rendszereinek sajátosságai. A feladat adott, ígéretek helyett konkrét cselekvésre van szükség.

Borítókép: Ligia Deca tanügyminiszter. Fotó: Facebook / Ligia Deca