Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult lengyel parlamenti alsóház (szejm) nem adott bizalmat hétfő délután Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetjének. Nem sokkal később, hétfő este a testület Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét választotta meg kormányfőnek.
Andrzej Duda elnök november 13-án bízta meg a kormány összeállításával Morawieckit, az október 15-i parlamenti választásokon a legtöbb mandátumot nyert Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjét. A 460 fős szejmben azonban (mint az várható volt) a Morawiecki vezette új kabinetnek mindössze 190 képviselő szavazott bizalmat, 266-an – a Polgári Koalíció (KO), a Lengyel Parasztpárt (PSL), a Lengyelország 2050 (PL2050) és az Új Baloldal tagjai – pedig ellene voksoltak.
A lengyel alkotmány értelmében a kormányalakítás második szakaszában már nem az államfő, hanem a parlament bíz meg valakit kormányalakítással. A négy frakcióból álló többségi parlamenti koalíció kormányfőjelöltje Donald Tusk, a KO-t vezető Polgári Platform (PO) elnöke volt. A 460 fős szejmben 248 képviselő szavazott Tusk jelöltségére, 201-en ellene voksoltak, senki sem tartózkodott, 10-en nem voltak jelen. Támogatta Tuskot a négy frakcióból álló többségi parlamenti tömb, ezen belül a Polgári Koalíció (KO) összes képviselője. Az ellenzékbe került Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott 184 jelenlévő képviselő mellett a nemzeti radikális és újliberális pártok szintén ellenzéki szövetsége, a Konföderáció 17 képviselője is ellenszavazatot adott le.
Donald Tusk 2003–2014-ben volt a PO elnöke, 2021-ben újból átvette a párt irányítását. 2007–2014-ben a lengyel kormány élén állt, utána az Európai Tanács elnöki (2014–2019), valamint az Európai Néppárt (EPP) elnöki (2019–2022) tisztségét töltötte be.
Lengyelország erős láncszeme marad a NATO-nak, és visszanyeri vezető szerepét az Európai Unióban (EU) – jelentette ki Donald Tusk megválasztott lengyel kormányfő tegnap, a szejmben elmondott programbeszédében. A 66 éves Donald Tusk több mint kétórás beszédében az ukrajnai háború kapcsán fontosnak nevezte Lengyelország szövetségesi kapcsolatainak állandóságát. Lengyelország „kulcsfontosságú, erős, szuverén láncszeme” marad a NATO-nak, lojális és magabiztos szövetségese lesz az Egyesült Államoknak, és az EU-ban „visszanyeri vezető szerepét” – jelentette ki. „Annál erősebbek és szuverénebbek vagyunk, minél erősebb nemcsak Lengyelország, hanem az egész európai közösség” – fogalmazott. Bejelentette: hamarosan Brüsszelbe indul, hogy „meggyőzze ott a szövetségeseket” az Ukrajna védelme érdekében tanúsítandó „egyértelmű hozzáállásról”. Egyúttal hangsúlyozta: „barátságos, jóakaratú magabiztosságra van szükség” Ukrajna irányában, amikor védeni kell a lengyel vállalkozók, fuvarozók, gazdák érdekeit.
A migrációs válságról elmondta: ezt egy állam önmagában nem tudja megoldani, Lengyelországnak osztoznia kell az európai határok védelméért vállalt felelősségben. A lengyel külpolitikáról szólva megígérte: elhozza Brüsszelből „a lengyel vállalkozók, a lengyel önkormányzatok által áhított eurómilliárdokat”. Bejelentette: a PO választási programjával összhangban, az év elejétől 30 százalékkal növelik a pedagógusok, 20 százalékkal a közalkalmazottak fizetését.
