December 5-én jelentette be Alexandru Rafila egészségügyi miniszter, hogy Romániában kanyarójárvány ütötte fel a fejét. Ez egy rendkívül fertőző betegség, amely gyorsan terjed, főleg az oltatlan gyermekek körében, és súlyos szövődményeket okozhat. Idén 29 megyében és Bukarestben összesen 2010 kanyarós megbetegedést igazoltak, december 12-én pedig arról számolt be az Agerpres hírügynökség, hogy kanyaróban meghalt egy Brassó megyei hét hónapos csecsemő, aki koránál fogva még nem kaphatta meg a védőoltást.
Elhanyagolták a védőoltást
Az átoltottság hiánya okozza a kanyarós megbetegedések számának növekedését – jelentette ki december 6-án Adrian Marinescu, a fővárosi Matei Balş Intézet orvos-igazgatója, aki az Agerpres megkeresésére elmondta: akik be vannak oltva kanyaró ellen, védettek a betegséggel szemben.
Hangsúlyozta ugyanakkor a személyes higiéniai szabályok betartásának fontosságát, illetve azt, hogy tünetek jelentkezése esetén a betegnek otthon kell maradnia, ne menjen iskolába, munkába. Hozzátette, a következő hetekben várhatóan növekedni fog a légúti fertőzések száma, beleértve az influenzát és a kanyarót is. A szakember azt is elmondta, hogy a kanyaró könnyen terjedő betegség, ezért aki légúti fertőzés jeleit észleli magán, annak tanácsos maszkot viselnie. A kanyaróval fertőzött betegeknek a bőrkiütések megjelenésétől körülbelül egy hetet kell elkülönítésben tartózkodniuk.
A kanyaró előfordulása
A fertőzésnek kitett immunválasszal nem rendelkező emberek közül csaknem mindenki megkapja a betegséget, ragályossági indexe csaknem 100 százalék. Egy-egy járvány alatt a gyermekközösségekben a betegségen át nem esett, fertőzésnek kitett gyermekek több mint 90 százaléka megbetegszik. Mindezek alapján érthető, hogy – védőoltás nélkül – a népesség nagy része átesik a betegségen 5–10 éves életkorban, de ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetekkel lehet találkozni – írja a hazipatika.com, amely alapján a betegségre vonatkozó további információkat is közöljük.
A betegség kórokozója egy, a paramyxovírusok családjába tartozó RNS-vírus. Elsősorban közvetlen cseppfertőzéssel terjed, de zárt légtérben a légáram a kórokozókat tartalmazó nyálcseppecskéket, porszemeket tovasodorja, így nem csupán a beteg közvetlen környezetében lévők, hanem a távolabb tartózkodó fogékonyak is megfertőződhetnek. A vírus a légutakon, esetleg a szem kötőhártyáján keresztül kerül a szervezetbe, majd a hámsejtekben és a környező nyirokcsomókban szaporodik.
A betegség tünetei, lefolyása
Klasszikus formájában a kanyaró 9–11 napos lappangási időszakkal kezdődik. Ennek második felében bágyadtság, levertség, étvágytalanság, fejfájás, hőemelkedés, hurutos tünetek, hányás, hasmenés jelentkezik. Az ezt követő 4–5 napban a hurutos tünetek kifejezetté válnak, a torok, garat vérbő, ezért piros színű. Magas láz kíséretében köhögés, rekedtség, erős orrfolyás, kötőhártya-gyulladás jelentkezik. A beteg gyermek kerüli a fényt, közérzete igen rossz, nagy beteg benyomását kelti. Megjelennek az igen jellegzetes nyálkahártyatünetek: a szájban és a garat egészén ún. nagy foltú kiütés, a kisőrlő fogak magasságában pedig a szájnyálkahártyán az ún. Koplik-folt, amely egy apróbb elemekből álló, grízszerű, sárgásfehér felrakódás.
A bőrkiütés általában a 14. napon jelenik meg. A fül mögött és a halántékon kezdődik, majd rövidesen az arcon is láthatóvá válnak a lencsényi, gombostűfejnyi, vörös árnyalatú bőrjelenségek, melyek a duzzadt bőrből kissé kiemelkednek. 2–3 nap alatt lefelé terjedve ellepik az egész testet. A kiütések helyenként összefolynak, de ép bőrszigeteket is hagynak. A bőrelváltozás nem viszket, ujjnyomásra eltűnik. Ezt követően néhány hétig barnás pigmentáció maradhat, mely korpázó hámlással szűnik meg. A kanyaró kiütései maradandó heget nem hagynak maguk után.
A kanyaró lefolyása természetesen eltérhet a klasszikus menettől: megjelenése, a kiütések típusa, az egész betegség súlyossága szerint többféle formát különíthetünk el. Az egész enyhe kanyaró járványos időben főleg a részlegesen védetteken észlelhető, míg a súlyos, rosszindulatú forma, mely gyakran halálos kimenetelű lehet, leginkább a fejletlen egészségüggyel rendelkező országokban üti fel a fejét.
Szövődmények
A szövődmények egy részét maga a kanyaróvírus okozza. Ezek közé tartozik az agyvelőgyulladás (encephalitis), mely a betegség legsúlyosabb szövődménye, valamint az egyéb, ritkán megjelenő idegrendszeri kórképek. Baktériumok által okozott szövődményként észlelhetők légúti kórképek: gége-, légcső-, tüdőgyulladás, hörghurut, valamint egyéb bakteriális fertőzések: középfül-, melléküreg-gyulladás, gyomor-, bélhurut, szájgyulladás, kötőhártya-gyulladás, szívizomgyulladás.
Régi, de ma is érvényes tapasztalat szerint átlagosan 500 kanyarós betegből egyet elveszítenek, a komplikációkkal járó esetek közül pedig az idegrendszert érintők egy része maradandó károsodással gyógyulhat.
Kezelése, gyógyulási esélyei, megelőzése
Hatékony vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre. Szövődmény nélküli esetben a tünetek kezelése szükséges: láz- és köhögéscsillapítás, sok folyadék fogyasztása, ágynyugalom. Amennyiben baktériumok okoznak szövődményt, a megfelelő antibiotikumot alkalmazza a kezelőorvos.
Az elszórtan előforduló megbetegedések esetén a gyógyulási esély kifejezetten jó. A higiénés viszonyok javításával és a másodlagos bakteriális fertőzések antibiotikum-kezelésével a súlyos kanyaró kimenetele is kedvezőbbé válik.
Romániában a kanyaró elleni védőoltás a nyolc kötelező védőoltás között szerepel, rövidített román jelzése: ROR. Trivalens, azaz háromkomponensű oltás, amellyel egyidejűleg immunizálnak a kanyaró, a mumpsz és a rubeola ellen. Elmaradt oltás bármely életkorban pótolható. (i.)
