Egyházaink nemzetmegtartó erejéről tanúskodik a Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve jeles egyházi személyiségekkel készült interjúkötet. A Kárpátországi szolgálat a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) negyedik könyve, amelyet baráti hangulatú rendezvényen mutattak be kedd este egy ugyancsak történelmi helyszínen, Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
Egy ökumenikus szellemben fogant összegezésről van szó – szögezte le Szekeres Attila, a kötet egyik szerzőjeként és szerkesztőjeként a koncepciótól a megvalósulásig vezető út ismertetésében, a megmaradásunkhoz is nélkülözhetetlen hit szerepét hangsúlyozva. Az ötletgazda és a Kárpátország név kiötlője, Galbács Pál elmondta: nekünk, magyaroknak a meg nem hamisított történelem szerint a Kárpát-medence a hazánk, a nagyon szép múltunk mellett azonban abban is hinnünk kell, hogy a holnap, a holnapután is szebb lesz és hozzánk jobban kötődő. Ezzel a gondolattal adták ki minden nehézség ellenére a három előző kötetet (Gúnyhatár; Múltból jövendőt – Történelem hazulról; Kárpátországi téridő – Nagyjaink Szent Istvántól Kányádi Sándorig), és a mostanit is. Mert hisznek az olvasóban, aki megérti, továbbgondolja és továbbadja a leírtakat. Kiemelte a hozzáállás fontosságát is, hangsúlyozva, hogy minden újságíró ingyen dolgozott az egyházak által végzett szolgálatot megörökítő kötet megjelenéséért.
A munkafolyamatból a hallgatóság is ízelítőt kapott, a következőkben ugyanis a jelen levő szerzők és interjúalanyok – Ambrus Attila és Szegedi László volt kőhalmi református lelkész, Préda Barna helytörténész, Csinta Samu és Zelenák József evangélikus esperes, Hecser László, Fekete Réka, Józsa Zsuzsa, Gáspár Sándor, Bedő Zoltán, lezárásként pedig ismét Szekeres Attila és Galbács Pál – is beszéltek arról, hogy mit jelentett számukra ezzel a témával foglalkozni.
A kötetben szereplő húsz interjút romániai, magyarországi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági újságírók készítették, de egy Ausztráliába kitelepedett egykori tévériporter is bekapcsolódott, a felkeresett egyházi vezetők között pedig református, unitárius, evangélikus, római katolikus és magyar ajkú görög katolikus vallású is van. Ki többségben, ki kisebbségben, ki tömbben, ki szórványban végezte a rábízottakat: közösséget, templomot, iskolát épített, rászorulókat istápolt, gyermekeket mentett meg az elkallódástól, nemzettudatot ápolt, örökséget őrzött, hitet erősített, keresztény értékeket adott tovább. Erdélyi egyházi elöljáróink közül Kovács Gergely római katolikus érsek, Kató Béla református püspök, Kovács István unitárius püspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, Zelenák József sepsiszentgyörgyivé vált evangélikus lelkész, a háromszéki származású Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébános tartozik a tájainkon legismertebbek közé, de a kötet minden szereplője letett valamit az asztalra.
Érdekes, tartalmas olvasmány, szép karácsonyi ajándék lehet a Kárpátországi szolgálat; kitekintést nyújt a másutt élő magyar közösségekre, és a szétszabdalt magyarság egységéről is mesél.
A kötet kapható a Háromszék újságosbódéiban, ára 50 lej.