Az alkotmánybíróság öttagú összetételben döntött, egy bíró ellenezte a végzést. A gazdasági társaságokról szóló törvénynek a részvénytársaságok felszámolását érintő előírásait nem lehet úgy értelmezni, hogy „magából a törvényből kifolyólag” a közszolgálati médiára is vonatkoznak – szól az ítélet. A taláros testület szerint a gazdasági társaságok tagjainak leváltását szabályozó előírások alapján a közmédiára alkalmazott döntések ezért „semmilyen jogi következményt nem vonnak maguk után”.

A testülethez december 14-én az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) képviselői nyújtottak be panaszt. Előtte az októberi parlamenti választások nyomán többségbe került parlamenti koalíció politikusai kilátásba helyezték a lengyel közszolgálati rádió és televízió vezetésének leváltását, illetve a közmédia jelenlegi szervezeti formájának felszámolását.

December 20-án Bartłomiej Sienkiewicz új kul­turális és örökségvédelmi miniszter a gazdasági társaságokról szóló törvényre és egy parlamenti határozatra hivatkozva felmentette a közszolgálati televízió és rádió, valamint a PAP állami hírügynökség vezérigazgatóját. December 27-én Sienkiewicz felszámolási eljárást indított a közmédiát működtető társaságok ellen. Ennek értelmében az említett társaságokat a felszámolással megbízott illetékesek irányítják. A közmédia vezetésének felmentését Andrzej Duda államfő is törvénysértőnek nevezte. Az intézkedések ellen a múlt héten tömegfelvonuláson is tiltakoztak Varsóban.

A tegnapi alkotmánybíró­sági döntésre reagálva a varsói kulturális tárca közleményt adott ki. Az intézmény honlapján közzétett dokumentumban az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a lengyel legfelsőbb bíróság által az utóbbi években kiadott határozatokra hivatkozva azt írták, hogy az alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntéseinek „nincs általánosan kötelező erejük, és nem véglegesek”, a jogi gyakorlatban pedig „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők” – fogalmaztak.