Múlt esztendőben Gábor Áron szülőfalujában látványos változások történtek, új napközi otthon épült, bővítették a vízhálózatot, parkosítottak, elkészült tíz kilométer a szennyvízcsatornából. Az apróbb megvalósításokból is akad bőven. A múlt év eredményeiről és az idei tervekről beszélgettünk a nagyközség első emberével.
Dimény Zoltán: — Elég jó esztendőt zártunk, minden eddig elvégzett munkát kifizettünk, nem tartozunk senkinek. Sajnos, az év végén a kormány tartalékalapjából kapott 300 000 lejt nem tudtuk elkölteni — nem volt már időnk erre —, ezért vissza kellett utalnunk az állampénztárba, habár jól meghatározott célra költöttük volna el. Jelenleg sem állunk azért üres zsebbel. A múlt év legfontosabb megvalósításának a csatornázást tartom, több mint tíz kilométert raktunk le, remélhetőleg idén is folytatódik a munkálat a főút mentén.
Idénre maradt a szennyvíztisztító állomás és a kézdimartonosi szennyvízcsatorna lefektetése. Nagy szükségünk lett volna a visszavett pénzre, hiszen a csatornázás után a mellékutcák siralmas állapotba kerültek. Tavaly ősszel sikerült átadni a korszerű konyhával felszerelt napközi otthont. 2008-ban új aszfaltburkolat került a községhatárig az Ozsdola felé vezető útra, valamint a kézdimartonosi négy kilométeres bekötőútra. Kijavítottuk a műemlékként nyilvántartott hadi temető kerítését, és megkezdtük a Rét hídja járhatóvá tételét, felújítását. Sikerült gátat öntetni, a víz már nem tudja az alapot kimosni. Idén fontos lenne folytatni ezt a munkát, és be is fejezni a hidat. Hosszas pereskedés után tavaly visszaszereztük az állami erdészettől a székházat, és a közbirtokosságnak is sikerült egy épületet visszaszereznie. Az ojtozi félhektáros csemetekertet még mindig nem sikerült átvennünk, habár nagy szükségünk lenne rá. Erdőt a közbirtokosság kapott vissza Bákó megyétől, a község tavaly semmit sem. Közel hatszáz hektárt kérünk még Kovászna megyében az állami erdészettől. El kell mondanom, hogy Bákó megyében sokkal könnyebben kapjuk vissza az erdőt, mint Háromszéken, ahol a visszaszolgáltatás komoly ellenállásba ütközik. A Tudor nevű részen a martonosiaknak szinte egyáltalán nem tudtunk erdőt kimérni, a kifogás az volt, hogy nincs térkép, és az állami erdészet szakemberei legtöbbször hiányoztak a földosztó bizottság üléseiről. Tavaly központi fűtést szereltettünk a községháza épületében. A tavaly megnyert zöldövezet-pályázat kivitelezésére idén kerül sor. Közel 300 000 lejes pályázatról van szó, amiből pihenőparkot hozunk létre. Ojtozban a római katolikus templommal szemben biztonságos vas átjárót építtettünk, és a vízvezetést is elvégeztük.
— Idei nagyobb terveik?
— A csatornázás mellett a legnagyobb munkálat a kézdimartonosi fürdő teljes felújítása lenne A borvíz útja programban. A ránk eső 600 000 eurós összegből makadámút készülne a fürdőig, villanyt vezetnénk, és újraépíttetnénk a fürdőházat. Erre már megvolt a licit, a kivitelező cég tavasszal kezdi a munkát. Az Ojtozba tervezett hadtörténeti múzeumból idén sajnos nem lesz semmi, mivel 100 000 lejt erre a célra szántunk, de azt elvették. Egyelőre még nem tudom, hogy fog kinézni a helyi költségvetésünk. Huszonhat állandó alkalmazottunk van, ami nem kicsi összeget követel. A művelődési központ téli fűtése havi 4000 lejbe kerül. Elkészült a megvalósíthatósági tanulmány a szennyvízhálózat kibővítéséről és a mellékutcák javításáról. Mindkét pályázatunkat márciusban szeretnénk benyújtani a 322-es kormányrendelet alapján.
— Berecknek két testvértelepülése van, Kézdimartonosnak ellenben egy sincs...
— Idén nekik is lesz. Miskolc környékéről, Ragály községből járt nálunk egy küldöttség, Kézdimartonossal szándékoznak partneri kapcsolatot létesíteni. Februárban tőlünk megy oda küldöttség, ők pedig a falunapra fognak eljönni hozzánk aláírni a testvértelepülési szerződést.
Kérdezett: IOCHOM ISTVÁN