Nagyon nehéz, de pénzügyileg sikeres évet zárt le Sepsiszentgyörgy önkormányzata decemberben, idén pedig az ellenálló képesség növelésére törekszik a városvezetés – jelentette ki Antal Árpád polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján. A 2024-es költségvetést várhatóan február 9–12. között fogadják el, a tervezethez február 8-ig lehet hozzászólni.
2023-ban minden idők eddigi legnagyobb költségvetését valósította meg Sepsiszentgyörgy önkormányzata, ezt a sikert azonban összefüggéseiben kell nézni és elemezni – hangsúlyozta az elöljáró. Emlékeztetett arra, hogy nagyon sok rossz központi döntés született, ami kaotikus állapotokat okozott; ezt nem csak az emberek érezték (akiknek több mint fele úgy nyilatkozott, hogy jobban él, mint az előző évben, de úgy látja, hogy az ország rossz irányba halad, az állami intézményekbe vetett bizalom pedig 20, sőt, esetenként 10 százalék alá csökkent), hanem az önkormányzatok is. Két példát mondott arra, ami megnehezítette a munkájukat: a 2014–2020-as európai uniós költségvetési ciklusban Romániában gyakran cserélődtek a kormányok, ezek pedig sokszor újratárgyalták a regionális operatív programokat, amivel káoszt okoztak. A tavaly elfogadott megszorító (szegénységinek is nevezett) rendelet pedig csak a kisvállalkozókat és az önkormányzatokat sújtotta, ami a kormányra vonatkozott volna, azt elhalasztották, ami nyilván nagy gondokat okozott, és aláásta a bizalmat az emberekben az állami intézmények iránt. Sepsiszentgyörgy ennek ellenére jó évet zárt, a legfontosabb beruházások nagyjából ütemterv szerint haladtak, nincsenek éves csúszások, és külső forrásokból sikerült megtízszerezni a helyi adókat: miközben a természetes személyek az ingatlanjaik (épületek, telkek) és járműveik után összesen közel 9,5 millió lejt fizettek be, a városháza kormányzati és uniós alapokból 100 milliót tett hozzá – közölte Antal Árpád.
A következő három évben ennél is több, összesen 500 millió lejt meghaladó összeg folyik majd be, azaz 50 évi lakás- és autóadó, amivel Sepsiszentgyörgy országszinten is kiemelkedő – minimum dobogós, ha nem első – helyet foglal el az egy főre eső pályázati pénzek lehívását tekintve. Ezt a pénzt nem a Mikulás hozza, hanem a városháza igen sok alkalmazottjának emberfeletti munkája van benne, hiszen kőkemény versengés folyik érte az önkormányzatok között. A javát 2025–2026-ban fogjuk látni, az idén még nagyon sok minden függ attól, hogy a közbeszerzési eljárások miként alakulnak. Antal Árpád a következő forrásokat említette: maradt még a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusból is valamennyi (ezekből tavaly valósult meg sok jelentős beruházás, köztük több utca javítása és az elektromos buszok beszerzése), elindultak a 2021–2027-es pályázatok, és a 2026-ban záruló országos helyreállítási terv (PNRR) programjaiban is lehet pályázni.
Ami az idei költségvetést illeti, a tervezetet már lehet tanulmányozni a városháza honlapján, módosító javaslatokat, észrevételeket is be lehet nyújtani a következő két hétben; az előző években nemigen szólt hozzá a lakosság, amit a polgármester egyetértésként értelmez. Számokat nem mondott, azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy az ellenálló képesség növelését, a negatív hatások kivédését célzó beruházásokat terveznek, nem azért, mert világvégét várnak, hanem mert az elmúlt másfél évtizedben több válság is volt Romániában: a 2009–2011-es gazdasági válság, aztán az egészségügyi, majd az energiaválság, és negyedikként a rossz kormányzati döntések által okozott nehézségek, amelyek már többször felborították az önkormányzatok és a vállalkozók számításait. Ezek közül Antal Árpád azt a Dragnea korabeli határozatot emelte ki, amellyel 16-ról 10 százalékra csökkentették a személyi jövedelemadókat, bevételeik 37 százalékától fosztva meg az önkormányzatokat, illetve az utóbbi hónapok kapkodó kormányintézkedéseit, amelyek szintén a településeket és az embereket sújtották leginkább. Amikor az RMDSZ nincs kormányon, mindig számítani lehet ilyen pénzügyi sokkokra, ezért Sepsiszentgyörgy az idén arra törekszik, hogy minél nagyobb önállóságot építsen ki például energetikai téren, erre hegyezik ki a költségvetést is. Már van a városnak egy napelemparkja (amivel ugyan kevesebbet nyert, mint tervezték, mert közben változtak a törvények, de azért jelentősen besegít a számlákba), a Közüzemek is termel zöld energiát biogázból és napelemekből, de ezt a kapacitást növelni szeretnék, új energiaforrásokat építenének ki az arénánál (minden ottani sportlétesítmény és a majdani egyetem szükségleteinek fedezésére), illetve a szépmezői ipari parknál (ott az új elektromos buszok feltöltését is saját energiából kívánják megoldani); iskolákat, intézményeket is felszerelnének napelemekkel. Az energiafelhasználás hatékonyságát hőszigetelésekkel szeretnék javítani: uniós, helyreállítási és országos programok is lesznek a tömbházak és középületek szigetelésére, ezekből minél többet akarnak megvalósítani – magyarázta a polgármester.
A jó hír az, hogy nagy felfordulással járó beruházásból kevesebb lesz a következő időszakban: az alapvető infrastruktúra (a víz-, szennyvíz-, esővíz-, gáz- és villanyhálózatok) 75–80 százalékát az elmúlt években rendbe tették a városban, s bár vannak még folyamatban levő munkálatok (ezek közül az áramszolgáltatót emelte ki, amely az energetikai hálózatot erősíti) és lesznek még korszerűsítések, sőt, bizonyára problémák is, Antal Árpád szerint nincs még két olyan város Romániában, ahol ilyen téren ennyire jól állnak.