Farcádi Botond
Kétségkívül van abban logika, ha az idei évben esedékes négy választás közül kettőt összevonnának: a voksolási sorozat végére ugyanis olyannyira elegük lenne az embereknek kampányból, politikusi ígéretekből, mindenből, hogy a pártok nagyon nehezen tudnák mozgósítani választóikat, utóbbiak pedig csak felületesen követnék a közéleti történéseket. Pedig az ország számára legnagyobb súlya az év vége felé tartandó megmérettetéseknek lenne, az elnök- és a parlamenti választásnak. Bennünket, Romániában élő magyarokat pedig leginkább utóbbi érdekel – nagy veszélyt jelentene tehát, ha az eredeti tervek szerint nyár elején esedékes európai parlamenti, majd a kora őszre tervezett önkormányzati választást megelőző kampány során úgymond „elfáradna” a magyarság, és a késő őszre várt parlamenti megmérettetést már nagyobb fásultság, közöny közepette szerveznék, jelentős távolmaradással.
Attól azonban, hogy mind a pártok, mind a választók szempontjából lehet ráció az összevonási szándékban, az eljárás aggályos és kockázatokat is rejt. A legújabb elképzelés szerint – amit a liberálisok erőltetnek, de a szociáldemokraták sem elleneznek – az önkormányzati voksolást hoznák előre az EP-választások időpontjára, azaz június 9-ére. Mivel a polgármesterek, tanácselnökök mandátumát nem lehet rövidíteni, a jelenlegi vezetők tisztségben maradnának szeptember végéig, a júniusban frissen megválasztottak pedig csak októberben kezdhetnék a munkát. Kaotikus, helyenként abszurd helyzetekhez vezető forgatókönyv ez, de nem megvalósíthatatlan.
Márpedig ha megvalósítható, akkor nagy valószínűséggel meg is valósítják, ugyanis a két kormányzó alakulatnak – de főként a két pártelnöknek – ez az érdeke. Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu is arra alapoz, hogy a helyhatósági verseny előrehozásával polgármestereik, tanácselnökeik jobban mozgósítanak, és ez az EP-választás eredményében is megmutatkozik majd. A két hagyományos párt helyzeti előnyben van a feltörekvő szélsőséges alakulatokkal vagy az USR körül csoportosuló jobboldali ellenzékkel szemben, ugyanis sokkal több önkormányzati vezetői tisztséggel rendelkeznek. A forgatókönyvről egyeztettek az „európai partnerekkel” is, nekik a szélsőséges erők előretörésének megfékezésére irányuló törekvésként tálalták a kezdeményezést.
Így minden feltétel adottnak tűnik, hogy a nagy összevonás terve megvalósuljon – a kockázatok azonban maradnak. Ezek közül pedig a legnagyobb, hogy amennyiben ennyire nyilvánvalóan a két kormánypárt érdekeit szolgálja az intézkedés, nem rombolja-e tovább a választópolgároknak az államba és intézményeibe, a kormányba és a pártokba, közvetett módon tehát a demokráciába vetett hitét. Mert ha igen, akkor a szélsőségesek visszaszorítására irányuló törekvés könnyen a visszájára fordul, és éppen azokat az alakulatokat fogja erősíteni, amelyek nem folyamodnak ilyen trükkökhöz.
Borítókép: Marcel Ciolacu Nagybányán – a kampány már elkezdődött. Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu
