A történet, amiről írok, már több évtizedes téma. A diák, tanár és szülő kapcsolatáról van szó. Félév vége, és a diákok többsége azon kapja magát, hogy a félévi tevékenysége nulla. A diákok néha becsapják a szülőket, elrejtve az ellenőrzőt, a tanárokat átverik hamis igazolásokkal. A szülők többsége a pedagógusokat hibáztatja gyerekeik kicsapongásai miatt. Ez a dolog viszont sokoldalú.
Szüleink sok áldozatot hoznak értünk, gyerekeikért. A kérdés az, hogy mennyiben segítenek. Lehet, sokszor csak úgy gondolják, hogy segítenek, és közben helyettük cselekszenek, mert a gyerekért mindent megtesznek. Elég nagyok vagyunk már ahhoz, hogy a ránk szabott feladatainkat elvégezzük nélkülük. Talán. Vállalnunk kell a felelősséget tetteinkért anélkül, hogy problémáinkat szüleink és tanáraink nyakába varrnánk. Valószínű, hogy csak így tanulhatjuk meg, a nagybetűs életben elsősorban magunkra számíthatunk. Egy negatív élmény után előbb magunkba kell néznünk, és elgondolkodnunk azon, hogy hol rontottuk el, azután kereshetjük másokban is a hibát. S akkor majd így leszünk felnőtt mi is... és minden kezdődhet elölről.
Somodi Anikó
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
