„Pedofil bűncselekményeknél nincs kegyelem, ezért a kegyelmi ügyben a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében. Kilátásba helyezte a magyar gyermekvédelmi rendszer megerősítését, beszélt Magyarország zöld átállásáról, és arról is, hogy a parlament a tavaszi ülésszak kezdetén ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását.
A gyermek sérthetetlen
„A gyermek sérthetetlen, bántalmazása a legsúlyosabb büntetést vonja maga után. Kegyelemnek ilyenkor helye nincs. Ezért a lemondás helyes volt, és megerősít bennünket” – mondta a kormányfő Novák Katalin leköszönő államfő és Varga Judit egykori igazságügyi miniszter lemondásával kapcsolatban 25. évértékelő beszédében. Elmondta, a 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul, miután a köztársasági elnök benyújtotta lemondását az Országgyűlésnek. „Olyan ez, mint egy rémálom. Mindannyiunkat megvisel” – fogalmazott Orbán Viktor, aki az államfő távozását helyesnek, de Magyarország számára nagy veszteségnek értékelte. Úgy fogalmazott: az elnök és a volt miniszter munkáját „zaklatott szívvel és mindannyiunk nevében” köszöni meg. A lemondás körüli vitát úgy kommentálta: „a távozó két asszony kisujjában több méltóság van, mint a baloldal összes vezetőjében együttvéve”.
Novák Katalinról azt mondta: tisztelt és nagyra becsült, hazájáért, a magyar emberekért és családjaikért dolgozó, sőt, harcoló, Magyarországot a nagyvilágban méltó módon képviselő elnök távozott. Hangsúlyozta: mindannyian úgy látták Novák Katalint a köztársasági elnöki tisztségben, „mint aki oda való”. „A magyarok jobbik énjét, a jó tulajdonságainkat testesítette meg; családanya, aki kedves és felkészült, aki nem a férfiakkal szemben és nem az ő mércéjük szerint akarta bizonyítani a rátermettségét, ez nekem mindig is imponált” – méltatta a lemondott államfőt, aki szerinte „a maga természetes módján” mutatta meg „nekünk, férfiaknak”, hogy a nők érzelem- és gondolatvilága nélkülözhetetlen és pótolhatatlan az élet minden területén, ideértve a politikát is.
Arra is kitért: az államfő lemondásának oka az, hogy egy gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény leplezéséért elítélt embernek elnöki kegyelmet adott, kegyelmi döntését pedig a magyarok elsöprő többsége nem fogadta el és elutasította. Jelezte: a lemondás indoklásából tudják, hogy a nemzeti egységet éppen az államfő döntése bontotta meg, így ő maga helyreállítani már nem tudta. „A kibillent egyensúlyt helyreállítani, a felháborodás magasba csapó hullámait megszelídíteni, a család- és gyermekvédelem ügyében a nemzetet újraegyesíteni csak az elnök lemondásával és új elnök hivatalba lépésével lehet” – jelentette ki.
Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepéről azt mondta: ő a köztársasági elnök határozatát az alkotmányos szokásoknak megfelelően ellenjegyezte, 25 év töretlen gyakorlatát folytatva. „Távozása az államélet törvényeinek elkerülhetetlen, és azt hiszem, igazságtalan következménye” – értékelt.
A miniszterelnök elmondta, a magyar gyermekvédelmi rendszert meg kell erősíteni, a gyermekek védelmét hivatott jogszabályokat az alkotmánytól a miniszteri rendeletekig át kell fésülni és ki kell egészíteni. A kormányfő sürgető feladatnak nevezte az új köztársasági elnök megválasztását.
A béke mellett
Orbán Viktor évértékelőjében arról is beszélt, hogy a ’23-as extra nehéz évből sikerült „ép bőrrel kikecmeregni”. A miniszterelnök azt mondta: „ötödik éve kell rendkívüli körülmények között és emberpróbáló nyomás alatt élnünk és dolgoznunk”. „A nehézségek ellenére 2023-ban is sikerült közelebb hoznunk magunkhoz a külhoni magyarokat, elvégre nemzeti kormány volnánk. Három híd épült az Ipolyon, naponta tízszer jár a vonat Szeged és Szabadka között, és heti háromszor a repülő Budapest és Kolozsvár között” – mondta.
Azt ígérte: „2024 újra Magyarország sikereinek éve lesz”, dacára annak, hogy 2023 az Európai Unió kudarcainak éve volt, ami „lehúz, visszaránt, ólomsúlyt helyez a mi lábunkra is”. Úgy értékelt: Brüsszelből egyre csak a baj zúdul be hozzánk, Brüsszel Ukrajna-stratégiája látványosan megbukott, nem csak a harctéren, hanem a nemzetközi politikában is. Kiemelte: hiába mondták, hogy ez a háború két szláv nép testvérháborúja, s nem a miénk, Brüsszel szinte „belevetette magát” a konfliktusba. Úgy értékelt: a béke melletti álláspontjával Magyarország ugyanúgy egyedül maradt, mint korábban a migrációellenessel, és pont ugyanúgy lesz majd igaza a háború ügyében is. Tragédia, hogy addig több százezer embernek kellett és kell meghalnia – jegyezte meg.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország álláspontja változatlan. „Nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba, nem fogunk fegyvert szállítani, akkor sem, ha vannak nagyhatalmak, amelyeknek ez nem tetszik. A brüsszeli válságkezelés klasszikus: Amerikának klassz, a többieknek kuss” – fogalmazott.
Ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy a Svédországgal fennálló vita a lezárás felé közeledik. Mint mondta, a svéd miniszterelnökkel fontos lépéseket tettek a bizalom újraépítésére, így a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását.
Arra is kitért: az Egyesült Államok egyre inkább vonakodik, egyre csökkenő lelkesedéssel fizeti Ukrajnát, a terhek egyre növekvő része pedig arra az Európára hárul, amelynek gazdasága „egyébként is ágynak esett”. Annak a véleményének is hangot adott, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat. Sohasem volt ekkora távolság a brüsszeli politika és az európai emberek érdekei és akarata között – tette hozzá. Brüsszelben változás kell – szögezte le, hozzátéve: József Attila azt mondaná, „nem én kiáltok, a föld dübörög”. „Ez a változás magától nem történik meg – közölte –, ki kell kényszeríteni, Európának vissza kell foglalnia Brüsszelt, legyen végre a brüsszeliek között is néhány európai.”
Szembenézni a valósággal
Az új agrárszabályok és az Ukrajna előtti piacnyitás lehetetlen helyzetbe hozta az európai mezőgazdaságot – mutatott rá a miniszterelnök. Azt mondta: „egészséges, helyben termelt élelmiszer helyett műhúst és GMO-s vackokat sóznak ránk”. Hozzátette: az Európa-szerte tiltakozó gazdák csak annyit szeretnének, „ha nem a brüsszeli folyosókon szaladgáló klímafanatikusokkal és hibbant szobatudósokkal” íratnák a kötelező erejű jogszabályokat.
Orbán Viktor azt mondta: „a migrációról is csak rossz híreim vannak”. A vak is látja, hogy a migráció biztonsági kockázat, ráadásul az antiszemitizmus melegágya, és kifordítja az európai társadalmak gyökereit az európai talajból – mondta. Úgy fogalmazott: „ők maguk csalogatták be a migránsokat, vattacukorral ültek ki Brüsszelben és Berlinben a tűző napra, aztán meg csodálkoztak, hogy rájuk szálltak a darazsak”.
Feltette a kérdést, hogy ha húsz év múlva Nyugatra látogat valaki, Európát találja még ott, vagy valami egészen mást. Hozzátette: ideje szembenézni a valósággal, hogy az európai versenyképesség a háború, a szankciók és a blokkosodás miatt megroggyant, és ennek fatális következménye a középosztály lecsúszása lesz, és akkor a demokráciának is „kicsengettek”. Az unió bővítése érdemeken alapuló objektív eljárás helyett az ukránok érdekében aktuálpolitikai célokat szolgáló kommunikációs eszközzé vált, közben Brüsszel magára hagyta a Balkánt, mert kell a pénz Ukrajnának – mondta. Szerinte az európai értékekről és a jogállamisági eljárásról kiderült, hogy azok egyszerű „politikai bikacsökök”, amelyekkel Brüsszel habozás nélkül odavág az okvetetlenkedőknek.
A miniszterelnök kiemelte: 2024 sorsfordító év lehet. Szuperválasztási év, amikor Brüsszelben, az Egyesült Államokban, Indiában és még egy tucat helyen döntenek az emberek arról, milyen vezetéssel akarnak továbbmenni. „Magyarország számára ebből annyi a fontos, hogy nagy esélyek nyílnak meg előttünk” – fogalmazott. „A világpolitika színpada az év végén teljesen más képet mutat majd, mint most, az év elején, és ha a Jóisten megsegít bennünket, akkor Magyarország mozgástere nem csökken, hanem régen látott mértékben kitágul” – tette hozzá Orbán Viktor. Kijelentette: „nem szólhatunk bele más országok választásaiba, de nagyon szeretnénk, ha Donald Trump elnök visszatérne az elnöki székbe és békét csinálna itt, Európa keleti felén”.
Kitért arra is: a brüsszeli bürokraták nem fogják kihúzni Európát a válságból, meggyőzésükre nem érdemes energiát fecsérelni, „döglött lóra nem verünk patkót”. Meglátása szerint valódi változást csak egy új európai jobboldal hozhat, „amelynek mi, magyarok is részei vagyunk”. „Ugyanakkor – figyelmeztetett – elkerülendő, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsük, az új jobboldal nem Európa alternatívája, hanem európai alternatíva kell hogy legyen. Így érdemes, így kell rátekinteni az előttünk álló európai választásra. Így és ezért érdemes harcolni a győzelemért.” Orbán Viktor beszédét a szokott módon zárta: „Magyarország mindenekelőtt, a Jóisten mindannyiunk fölött. Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!”