Az unió hivatalos közlönyében február 13-án megjelent határozat értelmében idéntől kötelező a tíz hektárnál nagyobb gazdaságokban a vetésforgó alkalmazása, valamint hét százalék helyett a területek négy százalékának az ugaroltatása. Ebben a kérdésben az unió tehát részleges engedményt tett, egy másik kérdésben, a vegyszerhasználati ajánlás tekintetében viszont egyelőre teljesen visszalépett.
Amint arról beszámoltunk, a román mezőgazdaság jellegzetességeit és nehézségeit figyelembe véve, a mezőgazdasági minisztérium a tavaly nyár óta kérte, hogy az APIA-s támogatásoknál a GAEC 7 és GAEC 8 vállalás bevezetését halasszák el, s a két feltétel betartása csak 2025-től legyen kötelező Romániában. Ezeket a feltételeket az új vidékfejlesztési stratégiai terv szerint már 2023-tól alkalmazni kellett volna, de az unió engedélyezte, hogy csak 2024-től tartsák be. (A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapotra általánosan elterjedt az angol GAEC kifejezés használata – Good Agricultural and Environmental Condition –, célja pedig a földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban tartása a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi előírások meghatározásával – szerk. megj.) Lássuk röviden, mit is jelentenek ezek a feltételek.
A GAEC 7 a vetésforgó kötelező betartására vonatkozik a tíz hektárnál nagyobb területtel rendelkező gazdaságokban. A vetésforgó szerint egy növényfajt csak egy éven át lehet termeszteni ugyanazon parcellán, kivételt képeznek az évelő növények és a fűfélék.
A GAEC 8 szerint a tíz hektárnál nagyobb gazdaságokban minden évben a terület 3 százaléktól 7 százalékig terjedő részét parlagon kell hagyni. Ez a növénytermesztőket hátrányoson érinti, hiszen a gazdaság egy része nem termel semmi jövedelmet. E feltétel alól kivételt képeznek azok a tíz hektárnál nagyobb gazdaságok, amelyeknél a terület legalább 75 százaléka állandó gyep (legelő, illetve kaszáló), vagy a terület ugyanennyi százalékán fűféléket termesztenek takarmánynak.
Természetesen a gazdák rég várták, hogy milyen döntés születik az elhalasztással kapcsolatban, hiszen már azon kell gondolkodniuk, hogy milyen kultúrákat termelnek ebben az évben, és mekkora területeken. Végül február 13-án megjelent a határozat az unió hivatalos közlönyében, így kötelezővé vált a tíz hektárnál nagyobb területen gazdálkodó növénytermesztők számára. Egy köztes megoldás született, amely nem elégíti ki teljesen Románia elvárásait. Megmaradt az a kötelezettség, hogy a művelt terület 4 százalékát vagy teljesen felhagyják ugarnak, vagy ekkora területen nitrogénmegkötő kultúrákat (pl. lencse, borsó, baltacim stb.) vetnek, vagy a terület 4 százalékán másodvetést alkalmaznak a fő kultúra betakarítása után. A gazda választhatja a felsorolt módozatok egyikét, vagy kombinálhatja ezeket.
Florin Barbu román agrárminiszter szerint: „Most is tartom azon álláspontomat, hogy a legjobb megoldás lett volna a GAEC 8 kötelezettség elhalasztása. Azt gondolom, hogy az uniós bizottság kompromisszumos megoldása nagyobb teret biztosít a román gazdáknak a feltétel betartására. Örvendek, hogy az eredeti hétszázalékos ugaroltatás helyett most csak a művelt terület négy százalékán nem kell betartani a kötelező rendelkezést.”
Visszavont ajánlás
Egy másik uniós ajánlás, amely rengeteg vitát váltott ki, a SUR nevezetű rendelkezés, amely szerint a mezőgazdaságban a vegyszerek használatát nagyon le kellett volna csökkenteni. Románia már az első perctől az ajánlás ellen volt, hiszen a tagországok között hektáronként a legkevesebb vegyszert használja, az uniós 2,2 kg-os hektáronkénti átlaggal szemben csupán 0,64 kilogramm vegyszert használ egységnyi területen. A 35 százalékos csökkentés rengeteg gazdálkodót a csődbe sodort volna.
Egy Lettország által kezdeményezett, Bulgária, Csehország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország és Románia által aláírt dokumentumban a csökkentési javaslat enyhítését javasolták. Az utóbbi időben a számos országban lezajlott nagyszabású gazdatüntetés biztosan hozzajárult az ajánlás uniós szintű elvetéséhez, illetve visszavonásához.
