Egy maroknyi Udmurtföld Sepsiszentgyörgyön

2024. február 26., hétfő, Közélet

A Lábas Ház emeleti kiállítótere ritkán bizonyul szűkösnek, péntek délután ez történt: rendkívüli érdeklődés mellett nyílt meg a Bikfalván élő házaspár, Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő Vannak vidékek – Udmurtföld című néprajzi témájú, remek kiállítása.

  • Lábas házi koncerten a Gajtan családi zenekar: Demeter Miklós hegedűn játszik, Petrova Anasztázia és Demeter Kata énekel, Demeter Gyöngyi dorombon játszik . Fotó: Albert Levente
    Lábas házi koncerten a Gajtan családi zenekar: Demeter Miklós hegedűn játszik, Petrova Anasztázia és Demeter Kata énekel, Demeter Gyöngyi dorombon játszik . Fotó: Albert Levente

A rendhagyó tárlatot összeállító család reméli, hogy az Udmurtföldet bemutató dokumentarista fotók, népzene, hagyományok és vallás ismertetése révén „értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között”. E kötődés nem véletlen, ugyanis Petrova Anasztázia maga is udmurt származású, az autonómnak nevezett, Oroszországhoz tartozó Udmurt tagköztársaság fővárosában, Izsevszkben született. Férjével, Demeter Miklóssal közösen vallják: „életfeladatunkká vált az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése, különös tekintettel a hagyományos udmurt hegedűjátékra”.

A tárlatot Szőcsné Gazda Enikő nyitotta meg, kiemelve, hogy a kiállítók egy rokon nép csodálatos népművészetét hozták el közénk, majd P. Magyarosi Imola Kányádi Sándor Vannak vidékek című versét mondta el, melyet udmurt nyelven Petrova Anasztázia is felolvasott (Kányádi maga is járt Udmurtföldön és versében írt is róla). A továbbiakban szólt távoli szülőföldjéről, megjegyezve, hogy az még Európához tartozik, Kelet-Európa határán, az Urál-hegységen innen húzódik, szent folyójuk pedig a Káma. A magyar és az udmurt nyelv szerkezete hasonló, így nagyon könnyen megtanult magyarul, magyarázta Petrova Anasztázia. Hivatalos statisztikák szerint félmillió udmurt nemzetiségű él a világon (szerinte többen vannak), 250 ezren beszélik is az udmurt nyelvet, ám sokan oroszra váltottak. Ennek ellenére él az udmurt nyelv és használják is, s úgy gondolja, ezután is élni fog. „Erdei nép vagyunk”, főleg állattenyésztők és földművelők, régebb pedig vadászó és halászó nép voltunk, tette hozzá.

A megnyitó folytatásában rendhagyó „zenés tárlatvezetést” tartottak, bemutatkozott a kiállítók Gajtan nevű családi zenekara, a szülőkkel együtt két lányuk, Gyöngyi és Kata varázsolták el a közönséget, a hölgyek udmurt nyelven énekeltek, Miklós pedig hagyományos udmurt hegedűn (kubyz) kísérte őket.

A kiváló, udmurt népzenével fűszerezett egyedi rendezvényt további három tematikus előadás követi a kiállítás helyszínén február 29-én, március 8-án és 19-én, a tárlat pedig március 20-ig látogatható a Lábas Házban.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön kire szavaz az elnökválasztás második fordulójában?









eredmények
szavazatok száma 935
szavazógép
2024-02-26: Közélet - Szekeres Attila:

Rohammentővel gazdagodott a megye

Új Mercedes Benz Sprinter B2 típusú sürgősségi rohammentőt vásárolt Kovászna Megye Tanácsa a rétyi HS Timber Productions cég hathatós támogatásával. A több mint 712 ezer lej értékű mentőautót pénteken adták át Sepsiszentgyörgy főterén a Kovászna Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőségnek.
2024-02-26: Közélet - :

Szűnjön a sötétség, vesszenek a gonosz erők

Bölönben szombaton tartották a falu messze földön híres farsangját, mely ezúttal is a megszokott forgatókönyv szerint zajlott: a vidám, maskarás „menet” a központból indulva járta végig a települést az abásfalvi fúvósok kíséretében, végül az ugyancsak központi, Erzsébet park melletti téren a bábuk elégetésével tettek pontot az ünnepségre.