Hírlugas — Ferencz Csaba

A magyar libamáj ellen a múlt év őszén indult lejárató kampány. Most már nemcsak állatkínzásnak tüntetik fel a magyar gazdák libatömési eljárását, hanem azt is állították, hogy a magyar állattenyésztők a hatóságok együttműködésével beteg libák húsával és májával etetik a nyugat-európai fogyasztókat. Bárány László szerint a terméktanács csütörtöki elnökségi ülésén dönt az ausztriai per elindításáról, ám nagy valószínűséggel ez megtörténik. Ugyanakkor pozitív kampányt indítanak a magyar libamáj külföldi elfogadtatása érdekében.

Pusztuló teaültetvény Kárpátalján

Hamarosan eltűnhet a világ legészakibb fekvésű teaültetvénye a kárpátaljai Munkács mellett. A teacserjét 1949-ben honosították meg a Munkácshoz közeli Vörös-hegyen (Krasznahorka) annak a nagyszabású sztálini növénynemesítési programnak a keretében, amelynek célja északi növényfajok déli és délszaki növények északi vidékeken való termőre fogása volt. Kárpátalján a botanikusokat citrusfélék, teacserjék és eukaliptusz meghonosításával bízták meg ― írja a kijevi Vecsernyije Vesztyi lap. A cikk szerint a növényadaptációs kísérletek Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után megszűntek, de akkorra a kárpátaljai szakemberek már komoly sikereket könyvelhettek el a teacserje meghonosítása terén: a Vörös-hegyen, tölgyerdőktől övezve életképes teaültetvényt hoztak létre két hektáron. A kárpátaljai teaültetvényt grúz, indiai, jávai és ceyloni fajtákból alakították ki, s a kísérlet annyira jól sikerült, hogy a telepítést követő harmadik évben már több mint két és fél tonna levelet szüreteltek. Megfelelő gondoskodás mellett a kárpátaljai teanövényekről évente három alkalommal lehetne szüretelni az aromás leveleket, ám gondozás híján az ültetvény sorközeit felverte a vadmálna, fekete áfonya és sok más erdei növény, és a helyi lakosság is tönkre teszi azzal, hogy télidőben az örökzöld teacserjét használja temetői koszorúk készítéséhez.

Talajerózió Kínában

Az ésszerűtlen beruházások és a túlfeszített iparosítás hatására a kínai szárazföld 37 százalékát károsítja a talajerózió. A kínai vízgazdálkodási miniszterhelyettes szerint a talajpusztulás évente mintegy 4,5 milliárd tonna földet érint. Ez a közel 3,57 millió négyzetkilométeres területű Kína 9,6 millió négyzetkilométernyi szárazföldi területének 37 százalékát jelenti. A káros folyamatok az összes kínai folyó vízgyűjtő területét érintik ― derült ki egy három évig tartó kutatás eredményéből. Az előrejelzés szerint különösen az ország gabonaellátásának biztonsága van veszélyben, miközben szakértők azon vitatkoznak, hogy fenn kell-e tartani a kínai szükségletekhez nélkülözhetetlen 120 millió hektárnyi szántóföldet. A becslések szerint az okozott kár alig négy ezrelékét fordítják évente talajvédelemre. A vidéki földterületek ésszerűtlen felhasználása okozta gyors urbanizáció az egyik legfőbb oka annak, hogy a talajerózió megfékezését célzó törekvések eredménytelenek voltak. Szakemberek szerint a talajerózió elleni hathatós fellépés legnagyobb gátja az, hogy legalább négy kormányzati hivatal foglalkozik a kérdéssel, és hiányzik a koordináció.

A kergemarhakór gyors megállapításáért

Kanadai, amerikai és német kutatók egy csoportja kifejlesztett egy vértesztet, mellyel a minden esetben halállal végződő kergemarhakórt gyorsan és korai stádiumban diagnosztizálhatják jávorszarvasokban. A vizsgálat sérült sejteket keres a vérben ― írják a Calgary Egyetem kutatói a Nucleic Acid Research szaklapban. Christoph Sensen kutatásvezető elmondta, hogy a módszer a kór embernél jelentkező formája, a Creutzfeldt-Jakob betegség kimutatására is alkalmas lehet. Vérvétel után az állatok DNS-mintázatának vizsgálatával az eddiginél akár hat hónappal korábban diagnosztizálhatják a fertőzöttséget. A módszer újdonsága, hogy nem a betegséget okozó prionfehérjék után kutat a vérben, hanem a sejtek pusztulásakor megjelenő nukleinsavakat keresi.