Kurtapatak a Zsidóvár alatt

2024. március 20., szerda, Faluvilág

Elcsépeltnek tűnhet a Zsidóvár története, de az, amit a nép teremtett, alkotott évszázadokkal, de akár évtizedekkel ezelőtt, az mind a mi kincsünk. Nincs az összes háromszéki falunak érdekes ragadványneve vagy olyan históriája, amellyel mosolyra derítheti az olvasót. Akarva, nem akarva a Zsidóvár története azonban ilyen.

  • Kurtapatak – „okossá” alakítják. Fotók: Bojnár Csaba
    Kurtapatak – „okossá” alakítják. Fotók: Bojnár Csaba

Hol is volt a „vár”?

Nem is volt ott vár, de a neve miatt mégis belekerült a Háromszékről írt vártúrakalauzba. A falu északnyugati felén, egy erdős magaslat oldalában van egy simább erdei tisztás, melynek Zsidóvár a neve. Históriája kezd feledésbe merülni, de nem teljesen, ugyanis utóbbi látogatásomkor is találkoztam olyan idős emberrel, aki elmondta, gyerekkorában játszott ott. Nekem néhai Fekete László helybeli lakos, az erdő-közbirtokosság akkori elnöke mesélt róla évekkel ezelőtt. „Az egy nagyobbacska, tégla alakú, lapos hegyi puszta – mondta –, ahova valamikor a régi román éra idején egy zsidó fakereskedő hordatta a környéken megvásárolt vágterekből a kitermelt tűzifát, oda rakatták ki azokat ölekbe (ami ott is négy méter) a kurtapataki fogatosokkal. A munkásokra felügyelő helybeli személy ideges volt, mert üzenet jött a fakereskedőtől, hogy érkezik vonattal a bélafalvi állomásra, hogy vegye át a kitermelt tűzifát. Noszogatta a munkásokat, mondván: siessetek, te, a súj egye meg a pofátokat, mert a zsidó vár!”

A hely hirtelenjében született nevét a falubeliek érdekes módon azóta is megőrizték, máig Zsidóvár maradt. Fekete elmondta, hogy Zsidóvár környékén régészek is kutattak. Winkler Imrétől, Kézdiszentkereszt kiváló ismerőjétől tudom, hogy „Zsidóvárnál 1961-ben egy fazék ezüstpénzt találtak, melyből több darab a mai Székely Nemzeti Múzeumba került”. Azon a helyen az egykori régész, Székely Zoltán kutatott és egy erődített telepet tárt fel. A talált kerámiát a bronzkori műveltség körébe sorolta.

 

A falu temploma

 

Büszke Kurtapatak

Az 1567-es összeírás alkalmával csupa hét kapuja volt ennek a falunak. Közigazgatási és egyházi szempontból a szomszédos Esztelnek filiája. Temetőkertjében volt egy régi kápolnája. „Baka Mártonné építtette 1663-ban. Romjait még a múlt század derekán látni lehetett” – mondja a népi emlékezet. Helyét a Baka család emlékkereszttel jelölte meg (1899).

Abban a műfajban, amelyben jómagam keresem a kínálkozó legkedvezőbb lehetőségeket arra, hogy mesélő-szórakoztató is legyen falubemutatóm, nem könnyű megtalálni az adatközlőket. De való igaz, hogy a régiek gyakran használták Kurtapatak ragadványneveként a büszke szót, annak pozitív és nem pejoratív értelmében. Igazuk volt, mert Kurtapatak arra is büszke lehet, hogy lakói hamar megkedvelték és belakták letelepedésük helyét, szülőföldjükké fogadták.

Adatokat találtunk arra, hogy a faluba bebíró egyik birtokos a tehetős és módos Csomortányi család volt. 1874-ben Jakab Ferenc egy újabb, sokkal nagyobb kápolnát építtetett Kurtapatakon a falu fölötti magaslaton, melyet Szent Péter és Pál apostolok nevére szenteltek fel. Az 1989-es rendszerváltás előtt ismerkedtem meg Kurtapatakon Balázs Jenő alias Aba atya (1922–2004) ferences plébánossal, aki a kommunizmus nehéz körülményei között is vállalta a papságot. A máriaradnai gyűjtőtáborba került, utána tizenhárom esztendőt töltött dési kényszerlakhelyen, azt követően pedig Egeresen, Jegenyén, majd Esztelneken végezte hűséggel munkáját. Vállalta a kurtapataki hívek lelki gondozását, szabad­idejében a falu történetének megírásával foglalkozott. Sok éve már a ferencesek kolostortemetőjében nyugszik, jegyzeteit és a falutörténetét – információim szerint – a Ház hagyatékában őrzik. Régi rend szerint a kurtapataki hívek lelki gondozásáról az esztelneki ferences rendház papjai gondoskodtak, s így van ez jelenleg is. A templomépület tavalyi tatarozási munkálatairól Incze Ferencet kérdeztük, aki „lélekből és szeretetből, ingyenesen és bérmentve” egyféle gondozója az imahelynek, s meglepetésünkre lapunk előfizetője is, aki elmondta, hogy az esztelneki kihordó mindennap pontosan kézbesíti a lapot.

 

Jakab Árpád községi tanácstag

 

A laposkőbánya

Emlékhelye ennek a falunak a már rég nem működő kőbánya, az itt fejtett kárpáti homokkő lapokkal rakták ki annak idején a csíksomlyói kegytemplom pádimentumát. „A kőlapokat a helyi Csavar István, az én apám és Rancz Antal fuvarozta szekérrel fel Csíksomlyóra! – emlékezett Csavar Péter. – Erről emléktábla tanúskodik a somlyói kegytemplomban. Fenőköveket fejtettek és készítettek ebből a bányából a régi kurtapatakiak, mert ezekkel lehetett a kaszákat a legjobban élesíteni. Ezeket összegyűjtötték, s volt egy olyan megbízott, aki időnként beszállította a brassói piacra, ahol értékesítette.”

 

Csavar Péter

 

Várja a nép a főút korszerűsítését

A falu jelene felől Jakab Árpád községi képviselőtől érdeklődtünk. Elmondta, hogy az esztelneki önkormányzat sikeresen pályázott ivóvízhálózatra, a megfelelő minőségű vizet a kézdivásárhelyi fővezetékből vezetik ide, a szennyvíz a már kész esztelneki derítőbe kerül. Ravatalozó épült, ezt követte egy korszerű új óvoda és bölcsőde, melyet közösen használnak az esztelneki és a kurtapataki gyerekek.

Gondja van az esztelneki hivatalnak a mellékutcák kavicsozására is – hangsúlyozta Jakab Árpád, de a főút korszerűsítését nagyon várják. Jakab István Barnától, a megyei tanács alelnökétől megtudtuk, hogy előrehaladott szakaszban van a Kurtapatakon is áthaladó „Okos út” kivitelezése. Ez a 19 kilométer hosszúságú út Kézdiszentléleket köti össze Lemhénnyel, s a terv része okos buszmegállók építése, ahol a hely megengedi, bicikliutat jelölnek ki, vízlefolyókat, okosátjárókat építenek, világítás és videokamerák könnyítik meg a közlekedést.

Jakab Erika, Jakab Árpád felesége magánvállalkozó, népviseleteket készítő varrodát működtet, a megye területén ismert jellegzetes népviseletek kerülnek ki műhelyéből.

 

Incze Ferenc

 

Ösvényen Gyertyános felé

A faluból régi turistaösvényen juthatnak el a természetjárók és a honismereti túrázók is az Úzba ömlő Lassúág-patak völgyfejének övezetébe, az egykori gyertyánosi csángó telepre. Itt áll Szent Ferencnek, az ökológia védőszentjének az emlékkeresztje, amely említett Winkler Imre munkája (1999).

A környék általános érdeklődésre számot tartó látnivalója a növényi táp­anyagokban szegény hegyi fellápon kifejlődött és védett Ezeréves erdő. A csenevész növésű fenyők közötti nedves zsombékon él – egyebek mellett – a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és az ország egyik ritka, északi eredetű növénye, a harmatos hegyékesség, a Trientalis europaea.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 1200
szavazógép
2024-03-20: Szabadidő - :

A nap fotója

2024-03-20: Közélet - Fekete Réka:

Jobbá tenni a világot (Beszélgetés Papp Adolffal, a Kovászna Megyei Vöröskereszt korábbi igazgatójával)

Mindig arra törekedett, hogy átadja tudását munkatársainak, fejlessze önmaga és kollégái képességeit. Nem hisz az egyemberes vezetésben, a csapatmunka híve, és úgy véli, a Kovászna Megyei Vöröskeresztnél, amelynek tizennyolc évig volt igazgatója, olyan csapat formálódott, amely távozása után is jól végzi a vállalt feladatokat. Versenyvizsga eredményeként Papp Adolf február közepétől a Kovászna Megyei Szociális Gondozói és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, e tisztség átvétele alkalmával arra kértük, foglalja össze vöröskeresztes tapasztalatait.