Nesze Schengen, fogd meg jól

2024. április 3., szerda, Máról holnapra
Farcádi Botond

Pedig vasárnap hajnalban megtörtént. A nagy áttörés. Amit azonban senki nem észlel. A nagy változás, amikor semmi sem változik. A nagy siker, amit senki sem ünnepel. Románia Bulgáriával együtt vasárnap hajnaltól hivatalosan is a schengeni övezet részévé vált.

Csakhogy a határnyitás egyelőre kizárólag a légi és a tengeri közlekedésre vonatozik. Arra nem tehát, ami a legtöbb romániai állampolgárnak fáj: a szárazföldire. Ahol az áruszállítás túlnyomó többsége zajlik, ahol a határátkelések elsöprő többsége történik. Ahol a legbosszantóbb a torlódás, a hosszas várakozási idő, ahol sokszor órákat kényszerülnek elvesztegetni a fuvarozók, a járművezetők, az utasok, turisták, ahol az így elvesztett idő sok, rengeteg pénzbe kerül a vállalkozásoknak, közvetett módon tehát minden román állampolgárnak.

Nesze Schengen, fogd meg jól! Leginkább talán a „Nesze semmi, fogd meg jól” közismert szófordulat parafrázisával írható le a schengeni csatlakozás romániai változata, hiszen jóllehet, így, felemásan is van jelentősége a tagságnak, de tény, hogy az egyelőre inkább szimbolikus, semmint gyakorlati. A legfőbb problémák ugyanis nem oldódnak meg, és vélhetően igen keveseket vigasztal, hogy a többórás reptéri ellenőrzés-sorozat tíz perccel, negyedórával lerövidül, ha közben több kilométer hosszú sorban torlódnak a kamionok a magyar–román határon, vagy órákat kell várniuk az ellenőrzésre például a görög tengerpartra autóval utazóknak.

Amilyen a schengeni tagság, olyan volt az ünneplés is. Bár a hatóságok igyekeztek ünnepélyes keretet adni a történelminek minősített pillanatnak, az igazán felszabadult örömünnep, az éljenzés elmaradt. Nyilván, az ország vezetői is tisztában vannak azzal, hogy ezt a pillanatot nehéz sikerként tálalni, ezért a szokásosnál visszafogottabban reagáltak. Klaus Iohannis közösségi oldalán inkább húsvéti köszöntőt tett közzé – saját szokásától eltérően magyarul és németül ezúttal nem, kizárólag románul kívánt kellemes ünnepeket, a magyar és német köszöntés csak az elnöki hivatal oldalán jelenik meg, amit jóval kevesebben követnek és ahol közvetlen visszajelzésekre, kommentekre nincs lehetőség. Marcel Ciolacu kormányfő igyekezett a pillanat jelentőségét kidomborítani, de azért kénytelen volt kicsit magyarázkodni, ígérgetni is. Hogy visszafordíthatatlan ez a folyamat, év végéig a szárazföldi közlekedésben is megvalósul a schengeni csatlakozás, megvan erre a terve az országnak, első a nemzeti érdek – a kormányfő szavait olvasva sokakban a legendás Tanú című film jelenetei ötölhettek fel, amikor a magyar termesztésű narancsot kóstolnák az elvtársak. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk – mondja a citromot ízlelve Virág elvtárs, és kicsit mintha Ciolacu is ekként viszonyulna a részleges schengeni csatlakozáshoz: nem old meg szinte semmit, de a mi megvalósításunk.

Pedig a részleges schengeni tagsággal még csak nem is ez a legfőbb baj. Sokkal nagyobb gond ennél, hogy e fából vaskarika megoldás újabb ékes bizonyítéka az Európai Unión belül létező kettős mércének. Az tehát az egyik legfőbb gond, hogy Európa nyugati része továbbra sem hajlandó egyenrangú partnerként viszonyulni a keleti államokhoz. A másik gond pedig az, hogy e „kicsit sárga, kicsit savanyú” részleges schengeni tagság igencsak hűen tükrözi a nagyhatalmak előtt folyton hajbókoló román diplomácia érdekérvényesítő képességét. Pontosabban képtelenségét.

 

Fotó: Facebook / Marcel Ciolacu

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Kire szavaz a sepsiszentgyörgyi polgármester-választáson?












eredmények
szavazatok száma 800
szavazógép
2024-04-03: Közélet - Józsa Zsuzsanna:

Hagyomány születik (Közös ételszentelés Sepsiszentgyörgy főterén)

Idén harmadszorra szervezte meg a MERT Egyesület a húsvéti ételszentelést vasárnap reggel Sepsiszentgyörgy főterén a város katolikus egyházi elöljáróival közösen. A kőszínpadnál a Szent Gellért-templom plébánosa, T. Takács Dezső szólt az egybegyűltekhez, majd a liturgiát követően megszentelték a fonott kosarakban vitt eledelt. Sokan népviseletbe öltözve vettek részt az ételszentelésen, amelyből láthatóan hagyomány születik.
2024-04-03: Közélet - Bodor János:

Húsvéti szánozás Mezőföldön

„Szerencsés jó napot szívemből kívánok minden embernek, akit itt látok. Az éjjel álmomban a Hargitán jártam, onnan beláttam az egész világot, közepén szép Erdélyországot. Erdélyország az én hazám, ott nevelt fel édesanyám, mikor aztán fölcseperedtem, az élet kútjából vizet merítettem, s elindultam ma meglocsolni minden virágot. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!” – így köszöntötte Harai Arnold bekérező minden szörcsei portán a ház népét, ahol tárt kapuval várták húsvéthétfőn a locsolókat.