Erdély címereiről tartott előadást Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület elnöke április 4-én a Magyarság Háza Szabadegyetem keretében Budapesten, a Magyarság Háza Galériában.
Elmondta, Erdély címere viszonylag későn alakult ki, mivel a terület a korai Magyar Királyság részét képezte. Képi megjelenítéséről a 16. századtól beszélhetünk. Közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején jelent meg először együtt, azok jelképezéséről az 1659-ben a Szászsebesen tartott országgyűlés határozott. Ekkor mondták ki törvény által, hogy a növekvő sas a vármegyék, a nap és hold párosa a székely „náció”, a hét „kolcsos város” a szász „náció” jelképe. Mária Terézia királynő 1765-ben nagyfejedelemségi rangot adományozott Erdélynek, ezzel együtt megfelelő koronával bővítette címerét. A rangemelést követően Erdély címere megjelent az uralkodói pecsétek címerelemei között, majd az 1867-es osztrák–magyar kiegyezést követően a Magyar Királyság középcímerébe került. Az első világháború után Erdély Románia részévé vált, s címere átkerült Románia jelképébe. (m. i.)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
