Tavasszal mindig szembeugrik a szemetes környezet a zöldülő természetbe kiszabaduló emberekkel, és ilyenkor kezdődik az önkéntes takarító akciók idénye is, ám a baj nagyobb annál, mint ami a patakpartokon látszik. 2024-től kezdve napi 18 600 eurót fizet Románia azért, mert képtelen volt bezárni hagyományos szemétlerakóit.
Ez az idén – szökőévben – meghaladja a 6,8 millió eurót, de hozzáadódik egy egységes 1,5 millió eurós büntetés is, ami 8,3 millió eurónál nagyobb kiadást jelent, mikor a költségvetési hiány és az államadósság is rég túllépte a pénzügyileg még kiegyensúlyozottnak nevezhető szintet.
A szemétbírság – amelyet az Európai Bizottság (EB) keresete alapján az Európai Unió Bírósága (EUB) rótt ki 2023 decemberében – hosszú évek trehányságának az eredménye. Mert azt már az EU-csatlakozás előtt lehetett tudni, hogy a hagyományos szeméttelepeket fel kell számolni, környezetkímélőbb hulladékgazdálkodásra (szelektív gyűjtésre, újrahasznosításra) kell áttérni, ám Romániában ez csak ott valósult meg, ahol az önkormányzatok fontosnak tartották (például Háromszéken, de megyénk a kivételek közé tartozik); országszinten katasztrofális a helyzet. Az infoclima.ro összesítése szerint minden egyes határidejét elpuskáztuk a vállalásainknak: 2009-ig be kellett volna zárni minden községi szeméttelepet, 2015-ig pedig 150 municípiumi és 1500 illegális lerakót. Habár előrelépések tagadhatatlanul történtek, az EB 2020-ig 43 szabálysértési eljárást indított Románia ellen, és megkeresésére az EUB már 2018-ban megállapította, hogy megszegte a szeméttelepekre vonatkozó előírásokat. Akkor 68 korszerűtlen lerakó működött még hivatalosan (a mindent ellepő pillepalackok és mindenfelé felbukkanó kisebb-nagyobb szemétkupacok nem számítanak ide), ám mivel azóta sem sikerült rendezni a helyzetet, az EB 2022-ben ismét pert indított, amit nyilván meg is nyert, hiszen az illetékes romániai intézmények csakugyan nem végezték el a munkájukat. Ezért kell idén 8,3 millió eurót fizetnünk. Jelenleg 31 régimódi szeméthegy magasodik még napról napra a Kárpátokon kívül és belül, és nem tudni, meddig.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter ugyanis nem válaszolt a Szabad Európa Rádió kérdésére, mindössze egy korábbi (még az EUB ítélete előtti) nyilatkozatában sopánkodott amiatt, hogy iskolák és óvodák építése helyett bírságra kell majd fordítanunk a pénzt, most először a történelem folyamán. Mintha ez a büntetés az égből pottyant volna, nem lehetett volna már évek óta tudni, hogy a sorozatos mulasztásoknak ára lesz. Az pedig külön disznóság, hogy e drága nemtörődömség egyik felelőse az iskolákkal hozakodik elő: hiszen az oktatás gondjai iránt is inkább csak szónoklatokban mutatnak érdeklődést a román politikusok, mint a valóságban. Ahogy a környezetvédelem iránt is.
A kezeletlenül felhalmozott szemét ugyanis nem csupán esztétikai kérdés, hanem talajt, vizet, levegőt mérgező, az élővilágot, az emberi egészséget súlyosan veszélyeztető tényező. Tehát nem azért kell felszámolni a szennyező szemétdombokat, hogy ne fizessünk bírságot, hanem a saját érdekünkben. Jó lenne, ha a környezetvédelmi hatóságok kissé csipkednék magukat.
Szemétdomb Craiova mellett. Büdös is, drága is. Fotó: Facebook / Groapa de Gunoi Craiova