Hivatalosan a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Tanszékének Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozatának nevezik a három éve elindult felsőfokú festő- és szobrászművészképzést, amely összesen harminc hallgatóval működik az Ambient Kft.-től bérelt terekben, a Plugor Sándor Művészeti Líceummal szemben. Kívülről semmi sem jelzi, hogy bent milyen tevékenység zajlik, de ez amúgy is az elmélyülés helyszíne, ahol napközben kis csoportokban dolgoznak, de az is a művésszé éréshez tartozik, hogy éjjel, egymagában áll a vászon vagy a készülő szobor előtt a mondandóját színekben vagy formákban megfogalmazni próbáló fiatal. A városnapok keretében szervezett rendhagyó műteremlátogatás során is többen folytatták megkezdett feladataikat, miközben tanáraik az egyetem történetét és hétköznapjait ismertették.

A tagozatot vezető Ütő Gusztáv elmondta, hogy 2016-ban indult el benne a magyar nyelvű képzőművészeti egyetem létrehozásának gondolata, akkor ugyanis csak Nagyváradon volt magyar nyelvű grafikusképzés, ahol ő maga is tanított 16 éven keresztül. A pécsi egyetem vezetői és Antal Árpád polgármester támogatásával aztán 2021 őszén beindult a sepsiszentgyörgyi tagozat, ahova nagyrészt székelyföldi diákok felvételiznek, de van már zilahi hallgató is, és próbálják a szórványból is idevonzani a fiatalokat. A tanárok sem mind helybeliek: néhányan a megyén belülről, mások Kolozsvárról, Székelyudvarhelyről, Lövétéről ingáznak, és vannak a pécsi tanárok által online tartott kurzusok is. A képzés ötéves, osztatlan, és mesteri rangú, Európa-szerte elismert oklevelet biztosít; aki tanítani is akar a továbbiakban, annak egy hatodik évet is el kell végeznie. Öt év alatt a szükséges alapokat sajátítja el minden művészpalánta – csak az anatómiát két évig tanulják, és ezt nem lehet megspórolni, hiszen minden az emberhez viszonyul, az absztrakt műalkotás is –, a kikerülhetetlen kásahegy mellett azonban kreatív szemináriumokat is tartanak, amikor szabadon kísérletezhetnek, kereshetik saját útjukat; ilyenkor alternatív művészetek területére is elkalandoznak. Az oktatás során nem csupán a nagy művészettörténeti korszakokra, kiemelkedő alkotókra összpontosítanak, a különböző erdélyi iskolák és művészek is a tananyag részét képezik; tegnap épp egy Erdély-címert festett valaki, és ennek kapcsán Ütő Gusztáv elmondta, hogy az alapszínek, a vörös, a sárga és a kék már akkor benne voltak, amikor Románia még nem is létezett. Azt már a látogatók mondták, hogy melyik festményt vinnék haza, de hát egyik sem eladó még.

Természetesen az idétlenségre vonatkozó kérdés sem maradt válasz nélkül a kialakult beszélgetésben. A szobrászműhelyeket bemutató Berze Imre képzőművész szerint előbb azt kellene meghatározni, hogy mi az idétlen; ez mindig szubjektív, de egy műalkotásnak nem kell feltétlenül szépnek lennie, a csúnya vagy meghökkentő szobor is fontos üzenetet hordozhat. Péter Alpár azt emelte ki, hogy a sepsiszentgyörgyi tagozaton olyan művészeket akarnak nevelni, akik a mai világban élnek és a ma emberéhez szólnak mai módon.