Demeter Zoltán meghívására a Városi Művelődési Ház kistermében tartott találkozón Albert Egon, az Erdővidék hetilap szerkesztője, Kisgyörgy Zoltán újságíró, a Háromszék főmunkatársa, valamint Benedek-Huszár János polgármester idézte fel a két világháború közötti baróti közélet ikonikus alakjának emlékét, aki szerteágazó tevékenységével, munkásságával olyan maradandót alkotott, amit méltán lehet büszkén emlegetni csaknem hét évtizeddel halála után is.

Kisgyörgy Zoltán először a baróti hírlapkiadás kezdeteire és a baróti nyomdászokra emlékezett, majd felhívta a figyelmet a genealógia, a családfakutatás fontosságára, ami nélkül, mint hangsúlyozta, nem kaphatunk teljes képet egyetlen elődünk életéről sem. „Mert bár Fábián László Bodosban született, de a krónikák már 1635-ben emlegetnek Baróton egy Fábián családot. Vajon nem ennek a leszármazottja volt? Jó lenne ezt valakinek felkutatnia” – vélekedett.

Benedek-Huszár János polgármester a hírlapíró Fábián Lászlóra emlékezett elsősorban. „Írásainak szikár stílusa volt, ahogy egy jogásztól az elvárható volt abban az időben” – mondotta, és megemlítette a Baróton született Gyulai Líviusz híres grafikusművészt is, aki gyermekkorában az ügyvéd lakásának padlásán talált peres iratok hátára rajzolta első grafikáit.

Albert Egon 2008-ban került az Erdővidék hetilaphoz. Mint mondta, akkor ismerte meg Fábián László munkásságát, majd a kisebbségi politikus, a művelődésszervező, a helyi értékeket felkaroló, illetve a régió problémáit tolmácsoló Fábián László életének egy-egy mozzanatát megragadva beszélt gazdag életútjáról. „Nagyon jól tudott románul, ezért kisebbségi politikusként a köztudatban igazi szenzációként volt jelen” – mondta róla, megemlítve haladó szellemét, azt, hogy felismerte már akkor – 1928–1930-ban – a román–magyar együttélés fontosságát, azt, hogy a magyarságnak, ha élni akar, nyitania kell a románság felé, nem pedig elzárkóznia. Ugyanakkor sok cikkében szorgalmazta, már a világháború közeledtével, hogy ember embernek ne legyen farkasa, válassza inkább a békét és az egyetértést, ami persze nem került meghallgatásra. Fábián László művelődésszervezőként is kimagaslót nyújtott – emlékezett Albert Egon. Megemlítette, hogy a Baróti Kaszinó elnökeként, mely egy kulturális intézmény volt, Fábián László szerepet vállalt a baróti művelődési ház építésében is, és hosszan sorolta azokat az intézményeket, ahol tiszteletbeli elnökként vagy tagként tevékenykedett.

Demeter Zoltán végül egy novellát olvasott fel, melyet Szász István írt Fábián Lászlóról, és azt is kezdeményezte, hogy a jelenlevők egyperces néma csenddel emlékezzenek a tíz éve elhunyt Antal István laptulajdonosra, aki Fábián László nyomdokai­ba lépve csaknem hatvanévi szünet után, 1997-ben indított újra hetilapot Baróton, a most is megjelenő Erdővidéket. A megemlékezésen jelen levő Józsa József bodosi fafaragó Fábián Lászlóról faragott doborművet ajándékozott az Erdővidék hetilapnak.

Böjte Ferenc