Az Utolsó idők, Mátyássy Áron filmje kapta a jubileumi 40. Magyar Filmszemle fődíját, az Aranyorsót, míg a legjobb rendezőnek járó elismerést Gárdos Péter vehette át Tréfa című alkotásáért kedd este a Budapest Kongresszusi Központban. A legjobb szórakoztató közönségfilm díjával Herendi Gábor Valami Amerika 2. című alkotását jutalmazták. A tévéfilm szekció győztes alkotása Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája. A díjazott filmek alkotói között sepsiszentgyörgyiek is vannak, a Tréfa egyik főszereplője Váta Loránd színművész.
A szemle egy játék, díjat nyerni pedig boldogság, de igazán komolyan venni nem szabad ― fogalmazott Gárdos Péter. Kiemelte: a díj mindenkinek elismerést jelent, aki részt vett filmje megvalósításában, a világosítóktól a díszlettervezőig, a színészektől az operatőrig. A Tréfa (http://www.trefa-mozifilm.hu/), melynek alapja Kosztolányi Dezső műve, egy felekezeti iskolában játszódik. A kollégiumba érkező új tornatanár megütközik a vallásos intézményben uralkodó liberális gondolkodásmódon és a gyerekek vadságán, majd egy napon minden megváltozik. A film Lengyel Tamás és Váta Loránd főszereplésével készült.
A tévéfilmes zsűri értékelése szerint a kategóriában idén színes volt a felhozatal: a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát. A Gelencsér Gábor filmesztéta elnökölte zsűri elsősorban a filmnyelv újszerű használatát, valamint a látványában és dramaturgiájában egységes alkotásokat értékelte. A szakma végre befogadta ezt a műfajt, valamint elismerte mint önálló filmtípust. Ez azért is fontos és előremutató változás, mert a tévéfilmek helyzete manapság rendkívül bizonytalan, így bemutatásuk egy ilyen rangos eseményen sokat lendíthet helyzetükön ― fogalmazott Gelencsér Gábor annak kapcsán, hogy a szemlén idén először tévéfilmek is versenyezhettek külön kategóriában.
A zsűri egyetértett abban, hogy Ferenczi Gábor A barátkozás lehetőségei című munkája kiemelkedő alkotás. A Bodor Ádám négy novellájából összefűzött film kapcsán a forma és a tartalom egységét, a gyönyörű képi világot és az erőteljes stílust értékelték. ,,Mély, egyszerű, ugyanakkor bölcs életismeret sugárzik ebből a filmből, ami méltó párja az író oly nehezen visszaadható világának" ― hangsúlyozta Gelencsér Gábor. A több erdélyi helyszínen forgatott tévéfilmben magyar és román színészek játszanak, a filmkészítő stábban találunk ― néhány korábbi produkcióban szintén dolgozó ― sepsiszentgyörgyi csapatot is (Damokos Csaba díszlettervező, Kovács Vajda István gyártásvezető, Musát Arnold felvételvezető, Török József berendező, Ványolós Csaba rendezőasszisztens és Zakariás Attila cége a díszletek kivitelezője).
A filmszemlén bemutatottakat értékelve a lázadás bátrabb és keményebb formáit hiányolta a játékfilmek többségéből Mészáros Márta filmrendező, a nagyjátékfilmes zsűri elnöke. ,,A legtöbb filmben a lázadás a szex formájában jelenik meg, anélkül, hogy a szeretet ott lenne. A feszültségek állevezetése történik: az alkotók nem nagyon beszélnek arról, milyen simlis dolgok, társadalmi és létproblémák vannak ma az országban" ― jelentette ki. A zsűri tagjai (Mészáros Márta mellett Zsigmond Vilmos operatőr, Ragályi Elemér operatőr-rendező, Tolvaly Ferenc író-rendező és Hartyándi Jenő fesztiválszervező, a Mediawave fesztiváligazgatója) általános értékelést adtak az idei nagyjátékfilmekről, majd a versenyben induló tizennyolc alkotásról is elmondták véleményüket. Zsigmond Vilmos kiemelte: meglepte, hogy nagyon sok film digitálisan készült, méghozzá nagyon jó minőségben. Úgy vélte, a filmek jobbak, mint amiket az elmúlt öt évben látott, és a fejlődés a finanszírozásban is tükröződik. A filmek közül a zsűritagok a legnagyobb elismeréssel Gárdos Péter Tréfa és Mátyássy Áron Utolsó idők című filmjéről beszéltek. ,,Ez a film is kegyetlen, de ez a kegyetlenség nem céltalan, hanem valamire megtanítja a szereplőket" ― emelte ki Mészáros Márta. Kedvező kritikákat kapott Edelényi János Príma primavéra című alkotása is, amely egy gyilkosságba torkolló bankrablás utáni menekülés történetét mondja el, Zsigmond Dezső Vadlány ― Boszorkánykör című alkotása (főszereplői közt Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színésszel), amely egy gyermekgyilkosság ügyében nyomozó rendőrtiszt találkozását mutatja be a zárt csángó világgal, valamint Szirtes András egy bolondokházába zárt lány és orvosa kapcsolatát bemutató, Juliette című filmje.
A 40. Magyar Filmszemlén nézőcsúcs született: nyolc nap alatt összesen 56 906 néző ült be a fesztivál vetítéseire. A versenyprogramban mintegy száz alkotást vetítettek, de az információs programban is ugyanennyi film szerepelt. (mol)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.