Múlt csütörtökön a francia elnök Emanuel Macron és a német kancellár Olaf Scholz, Európa két erős főnöke titkos vacsorán vett részt Párizsban. Elővigyázatosságból, hogy titkaik ki ne szivárogjanak, még tanácsadóikat sem vitték magukkal, pedig ők jó tanácsokkal láthatták volna el őket, például az ételek és italok kiválasztásában.
A francia tanácsadó biztosan jól informált a vendéglő konyhájával kapcsolatban, Scholz tanácsadója meg informálhatta volna a séfet főnöke ízléséről. De az is lehetséges, hogy önkiszolgáló vendéglőben voltak (egy ilyen tálcatologatósban), hogy a pincérek se férhessenek közel hozzájuk és ki ne fürkésszék titkaikat.
Végül is mindkét államfő a feleségével érkezett a randevúra, akik a tanácsadókat helyettesíthették. Azt sem lehet tudni, hogy valami lehallgató készülék volt-e az asztalba beépítve, vagy az azon álló virágvázában, de valószínű, nem, mert most is csak találgatják, hogy miről tárgyalhattak. Pedig reméltem, kiderül, hogy a vacsorán jól berúgtak, Macron és felesége sanzonokat énekelt, Scholz és felsége meg a Lili Marleent, és egymás felségeit felkérve táncolhattak is a párok. Lehet, hogy Macron felkérte Scholzot egy táncra, és arra, hogy úgy táncoljon, ahogy ő fütyül, közben magához szorítva fülébe suttogta kívánságait. De titok marad, hogy miről purparléztak, pedig azt mondják, hogy amit két ember tud, az már nem is titok, és ők állítólag négyen voltak. Szerencsére, a feleségeket kevésbé lehet a titoktartási kötelezettség megszegésével vádolni, mint a két férfit, mert egy angol kutatás szerint a férfiak 55 százaléka, míg a nők csak 46 százaléka tölti szívesen az idejét kibeszéléssel. Különben is, a pletyka nem felesleges időtöltés, hanem meghatározó eleme az emberi kapcsolatoknak.
A találkozó célja állítólag az volt, hogy Scholtz pletykáljon el valamit Macronnak a kínai elnökkel, Hszi Csin-piggel Pekingben nemrég történt megbeszéléseiről, egységes frontot alakítsanak ki Hszi franciaországi látogatása előtt, és hogy Franciaország és Németország ne tűnjön túlságosan megosztottnak a nagy francia–kínai légyott előtt. Scholz és Macron között ugyanis nézetelérések voltak, és több ízben is összetűzésbe kerültek több ügyben is, pédául februárban az Ukrajnába történő szárazföldi csapattelepítéssel vagy a kínai elektromos járművekre kivetendő uniós vámok kérdésével kapcsolatban is, de most elszívhatták volna a békepipát. Különben a mi NATO-főtitkárhelyettesünk, Mircea Geoană is azt mondta (Macronnal ellentétben), hogy az Észak-Atlanti Szövetségnek nincs olyan szándéka, terve, hogy katonákat küldjön Ukrajnába, és erre politikai szándék sincs. Nem szeretnék kiszélesíteni a háborút, de hogy mindenki megnyugodjon (de én úgy gondolom, hogy ettől inkább nyugtalanabbak lesznek az emberek), „készülünk megvédeni a területet és a népet” – mondta Geoană.
A feltevések szerint Macron szorgalmazhatta a közös védelmi kötvények kibocsátását is, mert bízik a győzelemben és így a kötvények nyereségességében. Scholz ezt is ellenezte.
Aztán Macron megpróbálhatta győzködni Scholzot, hogy csatlakozzon ő is Ursula von der Leyenhez a Hszivel történő francia tárgyalásokkor. Lehet, hogy Macron egyedül fél szóba állni Hszivel, és szívesebben beszélne vele, ha tanúként ott lesz Ursula asszony is, de a német kancellár nem akar, mert neki elege lehetett a pekingi látogatása alatt. Ő, úgy tűnik, kínjában tárgyalt Kínában, és állítólag veszekedett is a kínaiakkal. (Elődje, Angela Merkel kancellár asszony tizenkétszer örömmel ment Kínába).
Emanuel Macron úgy saccolja, hogy Ursula von der Leyennel együtt Hszi Csin-pingnek világossá kell tenniük, az EU nem tűri, hogy Kína kettős felhasználású eszközöket szállítson Oroszország ukrajnai inváziójának támogatására. Aztán Ursula segítségéért cserébe ő is megígérheti, hogy támogatja Ursulát az EB-elnökség újbóli elnyerésében. (Hiszi a piszi, hogy Hszi hallgat Macronra.) Hszi haragszik, mert az Európai Bizottság máris vizsgálja a kínai elektromos járművek állami támogatását, és vámokat vagy kvótákat akar bevezetni azokra. A kínai BYD és Great Wall Motors meg gyárakat szándékszik építeni Magyarországon, ahová Hszi Csin-ping szintén ellátogat, de úgy látszik, oda már nem hívták Ursula von der Leyent és Macront sem.
Olaf Scholz és Emanuel Macron egy korábbi találkozón. Fotó: Facebook / Emmanuel Macron