Várhegy-tájék

2024. május 8., szerda, Faluvilág

Orbaiszéken három Várhegy nevű objektummal találkozhatunk: a tényleges Várheggyel, melyen a székelység lerombolt Székelybánja vára állott, ami egy tanúhegy, a közvetlen közelében kialakult Várhegy nevű lakóteleppel, körülötte három történelmi polgári településsel: Lécfalvával, melyhez az 1562-ben megépült Várhegy vára tartozott, előterében Cófalvával, majd nyugati szomszédjával Bitával. Mint földrajzi kistérséget, szoktuk Várhegyi háromszögnek is nevezni ezt a területet. Ide szándékszunk elkalauzolni az olvasót.

  • Várhegyi imaház
    Várhegyi imaház

Közigazgatási szempontból Lécfalva település, a lécfalvi Várhegy és lakótelep Cófalvával együtt Nagyborosnyó községhez, míg Bita falu Réty­hez tartozik. Mi az ami közös? – kérdezheti az olvasó: a vidék története, egykori lakói életének sajátos alakulása, amit mindig meghatározott Várhegy jelenléte, annak birtokosai, a közelmúltban pedig a területén alakult állami gazdaság nyújtotta munkalehetőségek.
 

De mi is az a tanúhegy?

A Felső-Háromszéki-medence kialakulása előtt – még a Kréta-korszak idején itt az északról dél felé húzódó a Bodoki-hegység vonulata folytatódott, amely aztán bekapcsolódott a Sepsimagyarós mögötti Csere-hegy, a dobollói Piliske és a Kárpát-kanyar hegyeibe. A tektonikai mozgások hatására a terület beszakadt és kialakult egy Kárpát közi medence, amit elöntött a jégkorszak utáni tó-tenger, amelyből látható módon kimagaslottak a szárazon maradt hegycsúcsok – ezek az ún. tanúhegyek. Ilyen tanúhegy az is, melyen látszanak még nyomai Székelybánja várának, ilyen még a Réty melletti Köves-hegy és a védett zabolai Tatárhalom is. Hogy mennyire tanúhegy a lécfalvi Várhegy, azt a déli oldalában még jól látható régi kőfejtő is bizonyítja, melynek homokköveiből a hegy tetejét egykoron koronázó mutatós reneszánszkori vár épült. De mert a néphagyomány tanúhegyet nem ismer, úgy tartják, hogy „a hegyet rabszolgákkal és rabokkal hordatták össze az egykori hatalmasok”, holott a hosszúkás alakú tanúhegy déli lábánál jól láthatók a környező hegykeretet alkotó kárpáti homokkövek. A négyszög alakú, árokkal körített, bizonyára mutatós vár azonban alig négy évtizedig uralhatta az 550 m magas tetőt. 1599-ben a Báthoryakkal nem rokonszenvező székelység, mert kiváltságaikat a fejedelem nem volt hajlandó elismerni, a Bodzán bejövő Mihály vajda táborába álltak azzal a feltétellel, hogy a vajda adja ki a parancsot a vár lebontására. A várat ugyanis János Zsigmond (1540–1571) fejedelem építtette 1562-ben a székelyek szemmel tartására. Mihály vajda pedig mindent megígért azért, hogy a székelyeket a maga pártjára állítsa. A hegy lábánál összesereglett háromszéki székelység földig rombolta a várat. Ma már csak gyeppel benőtt alapjai látszanak. Neve sokatmondó: „ha támad a székely, a székely bánja”, Székelytámad várát Székelyudvarhelyen, Székelybánját Háromszéken építették fel. Egy darabig a Mikesek, majd a Szentkeresztyek birtokolták. Várhegyen a fejedelmi vár helyén állt még egy „erősség” a XIV. században – említik az adatok –, ami fából készült. Az ásatások bizonysága szerint porrá égett. Székelybánja vár soha nem épült újjá még akkor sem, amikor a lécfalvi székely országgyűlés erre kiadta a parancsot, ennek ellenére területe régészeti-történelmi emlékhely, melynek egy részét művelik, másik részén semmi nem adja tudtunkra, hogy az régészeti rezerváció. Egyes adatok szerint Nemes János a romok felhasználásával a vár északi falához illeszkedve udvarházat építtetett, s a vár köveit a 19. században a közeli szeszgyár építésekor felhasználták. Ha Várhegyről beszélünk, akkor hivatalból bekopogtatunk a Kovásznán élő Varga József mezőgazdasági mérnökhöz, aki az állami gazdaság felszámolása után a magánosítás útjára lépett. A Varga-farm tehénállományát, többszörösen díjazott teheneit évekkel ezelőtt felszámolta, növénytermesztésre tért át bérbe vett és részben saját területén, új életet teremtett a változatos történetű Várhegyen. „Várhegyhez köt a föld és a múlt, egykori munkásaim. Feleségemmel együtt ott érezzük jól magunkat” – nyilatkozta legutóbbi találkozásunk alkalmával.

 

Dénes László tanácstag

 

Csak ragadványnevét

ismerjük a valamikori módos Lécfalvának. „Lécen kucorgó Lécfalva” az, amire még visszaemlékeznek a régiek, ez is amolyan utólagos alliteráció szüleménye. Több mint húsz lelkész teljesített ott papi szolgálatot, de mint kiderült, nem volt idejük levéltári kutatásra és arra, hogy megírják ennek a községnek, de legalább református egyházközségének történetét. Mit meséljünk most mi?

1537-ből írásban fennmaradt egy Szent Miklósnak emelt templom emléke. A mai templom helyén lehetett a várfallal körülvett XVI. századi templom, amelyről tudtunkkal sem tárgyi, sem írott dokumentum nem maradt fenn. A jelenlegi templomépület mai formáját az 1878-as átépítéskor kapta. Közelében van az 1908-ban emelt kultúrotthon mutatós épülete. Faragott székely kapuja egyedi, Jákó Sándor feldobolyi faragó tanítómester alkotása 1985-ből. Számos jeles, a székelység történetében érdemeket szerzett család származik innen.

 

Épül a hidegház

 

Gyárfások, Bodorok, Keresztesek

Utóbbiaknak különálló temetőjük van. A lécfalvi Gyárfás család szabadságharc idején kiemelkedő tagjai a sepsiszentgyörgyi vártemplomi temetőben nyugszanak. Ebből a családból származik az előnevét mindig viselő Gyárfás Győző (1855–1912), Sepsiszentgyörgy rendezett tanácsú város királyi főmérnöke, több útszakasz, emlékmű tervezője és építője, író, a Székely Nép újság szerkesztője, amely Háromszék napilapunk elődje volt a kicsi magyar világ idején. Ez volt az az újság, melyre édesapám Árkoson előfizetett s mint újdonságot magam is lapozgattam kisgyerekkoromban. Lécfalván ringatták bölcsőjét a két Keresztes jogásznak: Keresztes Istvánnak (1877–1936), a Székely Nép szerkesztőjének, aki Lékey Endre néven közölte verseit és Keresztes Károly (1891–1944) zeneszerzőnek. Ő zenésítette meg Nyirő József Júlia szép-leány című színművét, és lakásában fogadta vendégül Bartók Bélát 1927-ben tartott sepsiszentgyörgyi koncertje alkalmával. A lécfalvi temetőben nyugszik Bodor Tivadar (1857–1912) jogász, aki a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium főgondnoka volt. Itt jegyezték be az anyakönyvbe a későbbi Kelet-utazó Balogh Benedeket, akinek édesapja lécfalvi jegyző volt.

Dénes Lászlót, a nagyborosnyói községi tanács tagját, lécfalvi falufelelőst az egyre változatosabb helyi események alakulásáról kérdeztük.

 

T. Gerendi Győző

 

– A községi önkormányzat építteti temetőnkben a ravatalozót, a télen tűzifát biztosított az iskola egyik termének fűtésére, ahol a táncpróbákat tartjuk – mondta, – a napokban Ilie Nicolae nagyborosnyói polgármester földgyaluval megpróbálta megsimíttatni a belső utcák és a mezei utak járófelületét, sajnos nem a legnagyobb sikerrel. Egyesületünk (Leza) eddig még nem kapott támogatást kultúrtevékenységre, a művelődési ház tatarozásra szorul, tetején csepeg be az eső. Szándékomban van létrehozni egy kisgyerek tánccso­portot is, de nem kaptam még meg a hivataltól a beígért pénzbeli támogatást az újabb népviseletek beszerzésére. A nagycsoporttal fellépünk a Szent György Napokon, működtetésének költségeit a táncosok szülei fedezik, irányító tánctanáruk Kocsis Hunor. Gyerek fúvószenekarunk számára sikeresen pályáztunk újabb hangszerekre, oktató-karmester hiányában azonban nem tudjuk megkezdeni a próbákat.

Sikeresen megkezdte tevékenységét Lécfalva új református fiatal parókus lelkipásztora, Gerendi Győző tiszteletes. A kétszázkilencven lélekkel rendelkező egyházközség gondnoka Oláh Levente.

 

Kelemen Géza vállalkozó

 

Hol lehet a cófalvi aranylelet?

Nincs olyan kicsi település, amiről ne lehetne mesélni. Így van ez Cófalvával is, csak éppen nevének eredete felől ne érdeklődne az olvasó. Még a mi egyedi magyar anyanyelvünknek is különleges ez a név, könnyelműen rávágta a falu egykori tanítója, hogy: régen Csiafalva volt a neve s a székelyek koptatták Cófalvára. Hihetetlen. Sok településünk nevéről kiderül ha sorra vesszük, hogy nem értjük,  olyan maradvány, ami az előttünk ide telepedett népektől ragadt ránk.

De mi van az aranylelettel? „Az egy több darabból – lószerszámokból, kultikus eredetű fokosokból, lemezes ékszerekből – álló gyűjtelékes lelet volt, „amely a főút melletti vízlefolyóban került napvilágra, de nem most, hanem még 1840-ben – olvastuk a mesélő régészeti beszámolókban. Amíg a hivatalosságok a dolognak hírét vették volna, a lelet több darabja illetéktelen kezekbe került és aranyművesek prédájává lett”. Van egy olyan írásos adat is, miszerint a kincs megmentésének fejében Cófalva 1000 aranyat kapott, s ennek értékét felpótolva építették fel a cófalviak mai templomukat. Ezt állítja a lelet ismerője, Téglás Gábor (1848–1916) régész is egyik írásában, aki szerint a lelet a bronzkorból való. Ha hihető, darabjaiból jelenleg a Magyar Nemzeti és a Bécsi Művészettörténeti Múzeumban őriznek példányokat – így a világháló.

A hagyomány szerint volt a falunak egy kápolnája-imaháza az Orbaitelek felé tartó út mentén, feltételezzük a falu temetőjének környékén. A XVIII. század végén a mai templom helyén egy kőből való imaházat építettek. Ez az 1802-es földrengés áldozata lett. Hosszú szünet után helyére épült fel a mai templom 1855-ben. Közvetlen közelében van a település egyetlen műemlék értékű épülete, az 1794-ből való késő barokk Veress–Incze-udvarház.

 

Szabó Ernő falufelelős

 

A falu temetőjében nyugszik Csia Domokos, Gábor Áron kanócos legénye. Sírjára helyezik el évente március 15-én a kegyelet virágait. Cófalva szabadságharcos hősei közül Bede Ferenc, Csia Béniám és Veres Ferenc a szépmezői ütközetben esett el.

A helyiek örömére itt is fiatal református lelkipásztor irányítja a 255 lelkes gyülekezetet. György-Demeter Szabolcs tiszteletes híveinek hasonfele Várhegyen lakik, a várhegyi iskolában tartja vallásóráit, oda hívja gitáregyüttesének tagjait is. Várhegyen ugyanis imaháza működik a cófalvi anyaegyházközségnek, melyet még Kató Béla cófalvi lelkészsége idején létesítettek. A kis közösség gondnoka, Deák András elmondta, hogy gyümölcsfákkal ültették be a templom cintermét, ott fogják elhelyezni a temető régi sírköveit, s mi pedig reméljük, hogy ott fog új helyet kapni Csia Domokos emléksírköve is. A cófalvi tiszteletes testvértelepülést is „örökölt”. A falu évek óta baráti kapcsolatot ápol a Kis-Balaton menti Nagyradával. Kelemen Géza községi tanácsos és vállalkozó elmondta, hogy készültek a radaiak fogadására, melyen megjelent Borosnyó község román polgármestere is. Közös kirándulást szerveztek Alsórákosra, a csíkszentsimoni sörgyárba és a Cenk alatti városba.

 

Víz nélkül a Bitai Balaton

 

Kiszáradt a bitai Balaton

Magam is csodálkoztam, amikor hallottam, hogy a bitaiak Balatonnak nevezik a Kovászna vizének egyik holtmedrét. Azt, hogy ki adta azt a nevet, még a néhai bitai faragómester Szabó Jenő bátyám sem tudta megmondani, pedig sok helyi érdekességet vitt magával a sírba. Már az idén is éreztette hatását mifelénk egyfajta aszályos időszak. Mindenki reméli, hogy visszajön a vize a Bitai Balatonnak, mert a régmúltban is az jelezte, hogy „helyreállt az időjárás!”

Ami Bitát illeti két dolog is igaz: sok képzett, jeles embernek ringatták ebben a faluban a bölcsőjét, de az is, hogy annyi Szabó nevű, mint itt, bizonyára egy faluban sem élt/él a tájékon. Nagyon úgy néz ki, hogy a bitai Szabók tősgyökeresek, az 1614-beli összeírásban két Szabó nevű jelenik meg, és a ’48-as szabadságharcban már három Szabó nevű közvitéz vett részt, s közülük Szabó Dávid hősi halált halt, akiknek említett Szabó Jenő faragómester készített emlékkopját (1999). A család legjobb ismerője dr. Nagy Lajos nyugalmazott rétyi családorvos helytörténész és kiváló genealógus, valamint néhai bitai Szabó István kézdivásárhelyi tanár szülőfalujának krónikása, Adatok Bita falutörténetéhez című kiadvány szerkesztője. Nagy Lajos doktor Gy. Szabó Béla (1905–1985) állami díjas fametszőt, grafikust és festőművészt is bitai származásúként említi, kinek édesapja, Szabó Mihály mozdonyvezetőként telepedett le Gyulafehérváron, ezért használta a művész a GY iniciálét neve előtt. Bitán született Szabó András, aki a sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium diákjaként, majd a kolozsvári egyetem bölcsészeti karán végzett és a Székelyudvarhelyi Református Kollégium tanára/igazgatója volt, tankönyvíró, örökségét szülőfaluja egyházközségének hagyományozta. Itt ringatták bölcsőjét Szabó Ignác erdőmérnöknek, aki különleges fenyőfélékből álló millenniumi emlékfasort telepített a bitai temetőbe, amelyből több egyed még ma is él. Ezek alá 2014-ben visszaállította a falu a diktatúra elején elrejtett és 2011-ben ismét előkerült eredeti feliratos fém emléktáblát. Bitai Szabó Dávid (sz. 1824) mikós diákként került a kolozsvári egyetemre, filo­lógusdiplomát szerzett és a szászrégeni tanítóképző tanára lett, s háborúban szerzett rokkantsága ellenére is lankadatlan lendülettel oktatta a tanítványait. Bitai Szabó Lajos (1863–1920) jeles ikafalvi iskolamester és református kántortanító volt, akit még ma is emlegetnek a faluban. Nevét viseli Ikafalva általános iskolája, s az épület homlokfalát Vargha Mihály portré-domborművével jelölték meg (2005), mi több, Bitán még Szabók utcája is őrzi a népes família nevét.

A minap Szabó Ernő helyi vállalkozót, rétyi tanácstagot, falufelelőst és egyházgondnokot kerestük fel Mi újság? kérdésünkkel. „Elkészült a híd a Feketeügyön, kiépült a falu infrastruktúrája – mondotta. – Nagy munka előtt állunk, a kétszáz lelket számláló gyülekezet egyházközségi telke köré új kerítést építünk.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
A megyei önkormányzati választásokon mely párt tanácstagjelöltjeit támogatja?













eredmények
szavazatok száma 1817
szavazógép
2024-05-08: Mi, hol, mikor? - :

Mi, hol, mikor?

Tánc
HÁROMSZÉK TÁNCEGYÜTTES. A sepsiszentgyörgyi táncegyüttes ma 19 órától a táncstúdióban szabad előadáson, 9-én, csütörtökön 19 órától és 10-én, pénteken 9 és 11 órától szervezett előadáson játssza a Lúdas Matyi című táncjátékot. 11-én, szombaton 18 órától Négyfaluban a Multifunkcionális Központban viszik színre a felnőtteknek és gyermekeknek egyaránt ajánlott elő­adást.
2024-05-08: Sport - Iochom István:

Megkezdődtek a KSE Napok (Kézdivásárhely)

Tegnap a Kicsid Gábor Sportcsarnokban kisiskolások minifoci-bajnokságával rajtolt és vasárnap ér véget a KSE Napok huszonegyedik kiírása. A felső-háromszéki sportklub és az önkormányzat sportirodája által szervezett eseményen több sportág versenyeinek biztosítanak teret a Sinkovits Stadionban, a Kicsid Gábor Sportcsarnokban, valamint a város néhány sporttermében.