A Zöld hetek az óvodánkban tökéletes lehetőséget nyújtottak arra, hogy a gyerekek már korán elköteleződjenek a környezettudatosság és fenntarthatóság mellett. A megvalósult programok révén a legkisebbek is megismerhették azokat a kis lépéseket, amelyekkel hozzájárulhatnak bolygónk védelméhez, és ezek birtokában a későbbiekben felelősségteljes, tudatos felnőttekké váljanak. Óvodapedagógusként lehetőségünk volt új módszereket és programokat kidolgozni, amelyek a környezeti nevelés és a néphagyományok kapcsolatának mélyreható és sokrétű fontosságát helyezik előtérbe a korai oktatásban.

A népmesék és legendák gyakran tartalmaznak tanulságokat és intelmeket az ember természethez való viszonyáról és viszonyulásáról, környezetünk védelméről és tiszteletéről. Ezek az elbeszélések segíthetnek az óvodásokban kialakítani a környezeti etika és a fenntarthatóság iránti érdeklődést. A Gulliver Napközi Otthon alegységében működő Waldorf- és vegyes csoportokban ez a program tíz napot ölelt át. Ez az időszak nemcsak az ismeretek bővítésére szolgált, hanem arra is, hogy a gyerekek megtapasztalják és értékelni tudják a természet szépségét és fontosságát a mese, a népi gyermekjátékok, a népdalok, a kézművességek és a kirándulások alkalmával.

Az első öt nap kézműves-tevékenységei – A fák élete; Az erdő lakói; Az erdei termések; A gyógyító növények; A méhek ajándéka – kiválóan illeszkedtek a természet és a néphagyományok kapcsolatának  tematikájához. A következő öt napon az Erdőben eltévedt királyfik nyomán járva kalandos kirándulásokon vettünk részt, ahol a meghívott biológusok vezetésével a gyerekek megismerhették a Rétyi Nyír sajátosságait, kéreglenyomatot készíthettek és közös kollázsokat alkottak a nyírben összegyűjtött „kincsekből”, ezzel is mélyítve a nap során szerzett tapasztalataikat és a természet iránti érdeklődésüket. A Benedek-mezőn tett kirándulás remek lehetőséget teremtett arra, hogy az óvodánkban alkalmazott budapesti Lipinka program vezetői, Kiss Zsolt és Tálas Ágnes az óvodapedagógusok segítségével hidat teremtsenek a népi gyermekjátékok és a környezeti nevelés között. Kiváló túravezetőnk volt a bálványosi kiránduláson Para Zoltán a Vinca Minor Egyesület részéről. Megismerkedtünk a közvetlen környezetünk földrajzi jellemzőivel és elemeivel, a hódvárak birodalmával és az Apor lányok feredőjét rejtő erdővel és annak gyógyvizeivel. Az Olt partja tökéletes helyszínt biztosított arra, hogy a vízi és part menti világot megismerjük. A Maros és Olt legendája a vizek és a környező tájak tiszteletét és védelmét hangsúlyozza, megőrizve a régiónk nyelvét, szokásait és értékeit, erősítve a gyermekek identitástudatát. A Farkasösvényen tett kiránduláson a gyerekek minden érzéküket (tapintás, hallás, látás, szaglás) használva fedezhették fel az erdőt, így ösztönöztük őket a természet alaposabb megismerésére, megértésére és értékelésére. Tíznapos Zöld hetünket zenés, táncos mulatsággal zártuk, helyi zenészekkel, budapesti vendégeinkkel és a szülői közösséggel együtt. A népi gyermekjátékok bemutatása még inkább erősítette a környezetvédelemmel kapcsolatos nevelésünk üzenetét és emlékezetessé tette a záróeseményt minden résztvevő számára.

Hisszük, hogy a környezettudatosság és a néphagyományok összekapcsolása a modern környezetvédelmi kihívások kontextusában lehetőséget teremt arra, hogy újraértékeljük és újrahasznosítsuk elődeink ismereteit, jó szokásait. A hagyományos tudás beépítése a környezeti nevelésbe erősíti a kulturális identitást, segít megőrizni a biodiverzitást, és elősegítheti egy fenntarthatóbb életvitel kialakítását. Az ilyen típusú oktatás segíti a generációk közötti tudásátadást és erősíti a közösségek együttműködő és önellátó képességét.

Bíró Annabella és Kolcsár Aranka Melinda óvónők