Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy Putyin azért javasolta egy civil jelölését a védelmi miniszteri posztra, mert „ma a harctéren az győz, aki nyitottabb az innovációra, aki nyitottabb ezek lehető leggyorsabb alkalmazására”. „A védelmi minisztériumnak abszolút nyitottnak kell lennie az innovációra, minden élenjáró gondolat bevezetésére, a gazdasági versenyképesség feltételeinek megteremtésére. Valószínűleg ezért döntött az elnök Andrej Removics Belouszov kinevezése mellett” – mondta. A szóvivő szerint a védelmi tárca várományosa korábban sikerrel vezette az orosz gazdaságfejlesztési minisztériumot, és volt az elnök gazdasági tanácsadója is. Peszkov azt mondta, Belouszov kinevezése a védelmi minisztérium élére azzal függ össze, hogy „a biztonsági blokk gazdaságát integrálni kell az ország gazdaságába”. A katonai tárca költségvetése megközelíti a nyolcvanas évek szintjét, ami „nem kritikus, de (...) rendkívül fontos”.

Peszkov kijelentette, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök megtartja posztját, és úgy fogalmazott, hogy Belouszov kinevezése „semmiképpen sem változtatja meg a jelenlegi koordinátarendszert” a „katonai komponensben”. Sojgu a biztonsági tanács titkáraként felügyelni fogja a külfölddel folytatott hadiipari együttműködést koordináló szolgálatot, amely védelmi tárcától átkerült az elnöki hivatal alá. A szóvivő szerint emellett a volt védelmi miniszter „az elnök helyettese” lehet a hadiipari bizottságban.

A külügyminisztérium élére Putyin ismét Szergej Lavrovot, a belügyminisztériuméra Vlagyimir Kolokolcevet, az igazságügyi tárcáéra pedig Konsztantyin Csujcsenkót jelölte. Megtarthatja tisztségét Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat, Alekszandr Bortnyikov, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Dmitrij Kocsnyev, a Szövetségi Őrszolgálat és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda, Alekszandr Linyec, az Elnöki Különleges Programok Főigazgatóságának vezetője.