Nagyborosnyón és a hozzá tartozó Kisborosnyón, Lécfalván, Cófalván, Várhegyen és Feldobolyban százhuszonhárom óvodás és kétszázhárom elemista tanul, legtöbb csoportban házicipős rend van, vigyáznak az új szalagparkettre és általában a tisztaságra. Naponta negyven gimnazista buszozik Nagyborosnyóra, ahol hat osztályban száztizennégyen tanulnak, községszinten a negyvenhat pedagógusból (csupán egy szakképzetlen) harmincan ingáznak, a helyi önkormányzat közel kétezer-ötszáz lejt költ havonta az utaztatásukra.

A nagyborosnyói gimnáziumi épület kivételével — melyet legutóbb a 2005-ös árvíz után, valamint később PHARE-pályázat révén sikerült részben korszerűsíteni, de a református egyházé, és emiatt nem tudnak pályázni javításokra, hőközpont szerelésére, és egy új iskola felépítésében látják a megoldást — olyanná változtatták az óvodákat, iskolákat, hogy a nagyszámú roma lakosság miatt elmaradottnak számító falvakban ilyet még nem láttak. A cófalvi új iskolabútorzat pedig egyenesen elvarázsolja a gyermekeket, az egyéni asztalkák és a székek (a sepsiszentgyörgyi SHO-MOB cég munkáját dicsérik) új színt vittek a tizenkét főnyi elemibe. Az adományozó, a megyei polgárközeli rendőrség bűnmegelőzési osztálya és a falvakért felelős alakulat riasztóberendezést is ígért az iskolának.