Gazdag örökség

Szép és igényes munkát tartunk a kezünkben a Kézdi-Orbaiszék római katolikus templomai címmel, ami dicséri a szerzők szaktudását, odaadó munkáját és elkötelezettségét – írja dr. Kerekes László segédpüspök előszavában. Folytatja: Ez a kiadvány részletes betekintést enged Kézdi-Orbaiszék keresztény katolikus hitéletébe, melyek épületekben és tárgyakban maradtak fenn, kifejeződési formájuk pedig a freskók, harangok, szobrok és miseruhák, melyek az egyházi múzeumokban láthatóak. A könyv a katolikus templomoknak mint Isten házának jellegzetességeit és közös vonását is bemutatja: központi helyen a főoltár, majd a mellékoltárok, a szószék, a keresztelőkút, a Mária-szobor (Lourdes-i barlang), a szentek szobrai és ábrázolásai, az orgona, a keresztúti állomások, a monstrancia (szentségmutató), a régi kelyhek. A könyvben szereplő egyházi épületek és tárgyak a gazdag katolikus örökséget hirdetik, melyek szorosan átitatták és megtartották az itt élő emberek életét, erősítették hitét és reményét, és egyben hitük kifejezésének, továbbadásának is páratlan eszközei – áll a főpásztor előszavában.

Kincs ez a könyv

Fórika Balázs kántor, a kötet lektora fülszövegében olyan értékgyűjteménynek tartja a könyvet, amelynek minden felső-háromszéki ember könyvespolcán ott kell lennie. E gazdagon illusztrált, fáradságos munkával összegyűjtött és gondosan rendszerezett információs anyaggal ellátott kiadvány nem csak a hitét, múltját, elődeinek áldozatát, verejtékét tisztelő ember számára jelent felbecsülhetetlen értéket. Számunkra kincs ez a könyv és merem remélni, hogy kései utódaink számára is az lesz – írja a kántor.

Esztelnek büszkesége: a ferences kolostor

Az első ferences 1677-ben jött Csíksomlyóról Esztelnekre P. Pálfalvi Ferenc személyében. 1678-ban a háromszéki protestánsok az esztelneki ferences barátok elűzését követelték a fejedelemtől. Gróf Mikes Kelemen háromszéki főkapitány, aki a ferencesek pártfogója volt, megvédte őket.

Az első kolostort a Szent György-kápolna mellett, fából építették. A ferences kolostor alapításában fontos szerepet játszott a falu szülöttje, Nagy Mózes (1630–1709) gelencei plébános is, aki az esztelneki, majd a kantai iskolát, a róla elnevezett, mai kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnáziumot is alapította 1680-ban. A fából épült kolostort egy téglából és kőből, a templommal összeépített négyszögű, emeletes kolostor váltotta föl. A templom 1710 és 1729 között épült gróf Apor István támogatásával, szentélye a régi Szent György-kápolna maradt. A kolostor építése 1729 és 1750 között történt. Hamarosan kulturális központtá vált, gimnázium és bentlakás működött benne 50 éven keresztül, ahol a környékbeli gyermekek tanultak. A kolostor a templommal együtt 1921. december 23-án leégett. Szinte minden értéke a könyvtárral és a kéziratokkal a lángok martaléka lett. A romok helyén új épületet akartak építeni. A tervrajz elkészült. A zárda tagjai Kurtapatakon, a községi bíró házánál kaptak menedéket, majd nemsokára házat béreltek Esztelneken. Próbálkoztak a mentéssel, javítással, de végül kilenc esztendővel a tűzvész után a kolostor elnéptelenedett, 1930-ban elhagyták a szerzetesek.

A kolostor kertjét, földjét a falubeli gazdák használták. Az elköltözött ferencesek egy harangocskát hagytak Esztelneken. Az egykori négyzet alakú kolostornak csak a keleti részét építették újra, a templomot, melynek falai még álltak, lebontották, a harmincas években a tornyot is. A régi kolostorra egyedül az eredeti alakban fennmaradt kettős sekrestye emlékeztet, mely az épület legrégebbi része volt. Ma kápolna és múzeumszoba.

A kommunizmus ideje alatt nehéz életük volt a ferenceseknek. 1951. augusztus 20-án este egy nap alatt az összes erdélyi ferencest elfogták és deportálták Máriaradnára, majd 1952-ben Körösbányát, Dést és Esztelneket jelölte ki számukra kényszerlakhelyként az uralkodó kommunista hatalom. 1956-ban kezdték lassan szabadon engedni őket, Esztelneken 13-an maradtak, a többieket más plébániákra vagy rendi templomokba helyezték.

A rendszerváltás után a rend újraszerveződött, de egyre fogyott az esztelneki ferencesek száma. Páter Aba után sokáig egyetlen, magányos lakója volt az esztelneki ferences kolostornak, páter Tarzíciusz, azaz Nagy István személyében. A falusiak tevékeny, jó gyakorlati érzékkel megáldott, ugyanakkor sajátos világszemléletű emberként ismerték a ferences testvért, aki 1928. november 25-én Rákosterebesen született, és 2014. szeptember 4-én, 86 éves korában hunyt el. Életének utolsó napjait már nem Esztelneken, hanem a csíksomlyói ferences testvérek körében töltötte, ahová 2013-ban egy agyvérzés után került.

2013 volt a nagy változás éve a kolostor életében. Az év november 16-tól került a kolostorba a nyárádremetei származású Kakucs Béla, fr. Szilveszter ferences szerzetes, aki azóta is a kolostor házfelelőse és templomigazgatója. Szilveszter testvér azzal a céllal érkezett Esztelnekre, hogy ismét felvirágoztassa a ferences kolostort. Ennek érdekében sikeresen pályázott a kolostor külső-belső felújítására. A kolostor újraszentelésére 2023. október 21-én került sor.
 

A bélafalvi műemlék templom

Bélafalva többször javított és alakított műemlék temploma idegenforgalmi érdekesség. Középkori temploma a XV. században épülhetett. Erről tanúskodik a harangtorony felőli keresztpálcatagos késő gótikus ajtókeret. A mostani templomot 1756-ban Antal Albert kézdiszentkereszti plébános idejében emelték és nyerte el mai formáját. Két portikuszának szép barokk oromfala van. Belseje is barokk ízlésű.

A templom szentélye a XV. században épült gótikus stílusban. 1838-ban újították fel. 1957-től önálló plébánia, a beszolgáló lelkész a mindenkori kézdiszentkereszti plébános. A templom és a falu védőszentje Szent Adalbert, vagy ahogyan magyarul nevezik: Szent Béla vértanú püspök, aki 997-ben, István király trónra lépésének évében halt vértanúhalált a poroszok térítése közben. Szent Adalbert Csehországban született, Prága püspöke volt. Miután ellenségei elüldözik, többfelé tevékenykedik hithirdetőként, a kereszténység terjesztőjeként, így Magyarországon is. A hagyomány szerint ő keresztelte és bérmálta meg a fiatal magyar királyt, I. Szent Istvánt. A vértanú püspök tisztelete Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is széles körben elterjedt. A falu egyházi búcsúnapját Szent Adalbert napján, április 23-án tartják.

A templom legértékesebb része a főoltár, melyet 1903. április 23-án állítottak fel, Tótfalussy Károly kézdivásárhelyi műasztalos műhelyében készült. A főoltárképen a templom védőszentjét, Szent Adalbert vértanú püspököt láthatjuk. Festette 1901-ben báró Szentkereszty Stefánia. A predella két oldalán (nem az oltárhoz tartozó) két faszobor látható: bal oldalon Jézus Szent Szíve, jobb oldalon a Boldogságos Szűz Mária. Az oltár megújult 2022-ben Tódor Előd műhelyében.

A szószék a főhajó bal oldalán helyezkedik el. Fából készült, díszítését tekintve az oltárhoz igazodik. A szószékkosár mellvédfalait Máté, Márk, Lukács és János evangélistákról készített festmények díszítik. A Mária-kisoltárt Orbán Mihály készítette 1881-ben és egykori pompáját 2022 karácsonyára kapta vissza Tódor Előd műhelyében.
 

A Szent Mihály-hegyi templom

A madártávlatból is jól látható Szent Mihály-hegyen épült a lemhényiek és az almásiak közös temploma, a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese Szent Mihály főangyal tiszteletére. Búcsúünnepe szeptember 29-én van.

A szájhagyomány őrzi egy ősi templomnak az emlékét, amely nagyon régi lévén összeomlott és újat kellett építeni helyette. Az ősi templom építésének idejét pontosan nem lehet megállapítani. A késő gótika koráról árulkodnak a gótikus esővetőkkel fedett támpillérek és az alapzat faragott párkánya. Eszerint legkésőbb a XV. század végére tehető a gótikus templom építése. A diadalíven látható latin nyelvű felirat: „Olim erat scriptum 1510” csak a templomújítás dátuma lehet. Ez idő tájt építették a templomot övező várfalat is, mely a szentléleki, esztelneki várfallal rokonítható. A barokk templom az 1777-es átépítés során nyerte el ma látható formáját.

A Szent Mihály-templom építéséről legenda is van, ugyanis a két falu között egyezség született, hogy két kutyát elcserélnek, és amikor egy vasat megkondítanak, akkor a kutyákat elindítják a falvakból, és ahol a két kutya találkozik, oda fogják építeni a templomot. De a mondák szerint az almásiak egy kicsit ravaszok voltak és megverték a lemhényiek kutyáját, így nem tudott szaladni. A két kutya Almás közelében találkozott és oda is építették fel a templomot, ezért van Almáshoz közelebb.
Háromszék Vármegye Emlékkönyve szerint 1607-ben Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem idején a templomvárat megerősítették. A kaputorony viszont a XVI. században készülhetett. 1777-ben húzták fel az addig egyszerű háromszögben záródó nyugati oromfal helyére a hullámos csigavonal vezetésű szoborfülkés oromfalat. A templomvárba a keleti oldalon álló kaputornyon keresztül lehet bejutni, amely egyben harangtoronyként is szolgált.

Az egyhajós, torony nélküli templom ovális, magas várfallal övezett udvar közepén áll. A védőfalat támpillérek erősítik, amelyeket feltehetően később építettek a várhoz. Északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes torony áll. Az övpárkány alatt a keleti és nyugati oldalon ellipszis alakú stukkódíszszel közrefogott 1907-es évszám olvasható, amely valószínűleg a torony utolsó nagyobb javítását jelzi.

A templomot csak jelentősebb egyházi események, templombúcsú és temetések idején használják. Egykoron ugyanis Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt, de mert viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet később lent, a faluban külön templomot épített magának. A festői képet mutató templomot ősi temető övezi régi, kőből faragott sírkövekkel. Legrégebbi sírköve 1514-ből maradt fenn.

A több mint 600 éves műemlék templom Kézdialmás és Lemhény községek önkormányzatai közös pályázása eredményeként újult meg. Magyarország kormánya támogatásával új misézőoltár és ambó (olvasóállvány) készült a kézdiszentléleki Bartalis Barna és Bartalis Lajos kőfaragók műhelyében, valamint a szentély bútorzata is elkészült tömör tölgyfából Székelyudvarhelyen, László Endre jóvoltából. A kívül-belül felújított barokk műemlék templom újraszentelésére 2023. november 4-én került sor, Kovács Gergely, Erdély érseke végezte számos pap és meghívott jelenlétében.

A várfal északi és déli oldalán egy-egy félkör alakú, többszintes védőbástya áll. Homlokfaluk karéjos kiképzésű, s rajtuk csigavonalas voluta és szoborfülkék vannak. A bástyát 1770-ben építtette a lemhényi Sigmond család. A legutóbbi felújítás után a „Sigmond család 1770” feliratot nem helyezték vissza a bástya homlokzatára. Az udvar felőli részről szabályos közönként, alacsonyan elhelyezett lőrések nyílnak.

A mai templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. A kőoltárba Szent Kelemen és Szent Adalbert ereklyéi kerültek bele. Alatta, a szentélyben több templomhoz hasonlóan egy kripta található, ezt a feltárás során befalazták. A templomhajóban egyébként teljes körű régészeti kutatás zajlott.

A főoltár képét a századfordulón kicserélték, és a mai napig Szentkereszty Stephanie bárónő Guido Reni (1575–1642) olasz festő munkája alapján 1899-ben készült Szent Mihály arkangyal c. festménye díszíti. Szárnyas lovasként, harci öltözetben, fényes fegyverzetben jelenik meg a főangyal. Jobb kezében jelképe, a hatalmas és fényes kardja, mellyel legyőz minden gonoszt. Bal lábával a gonoszt megtestesítő Lucifer fejére lép, akit letaszít az égből, így juttatva a pokolba őt. Guido Reni eredeti, hatalmas méretű festménye (293 × 202 cm) a római Kapucinusok templomában található. A főoltáron továbbá a Fájdalmas Szűzanya és a Keresztelő Szent János által a Jordánban megkeresztelt Jézus képét láthatjuk. A templom copf stílusú mellékoltárai Jézus és Mária Szíve tiszteletére emeltettek.

Díszes, koronás szószékének mellvédje többek között a Kálváriát örökítette meg. A II. Vatikáni Zsinat után nem használják. Értékes, régi emléke a templomnak egy kehely alakú középkori keresztelőmedence. A felújításnak köszönhetően a régi, eredeti szentelési keresztek is „megkerültek”. A szentély jobb oldalán az első oszlopon látható az eredeti. Erről mintázták a többit.

A felújítás során a diadalíven előkerült két angyal hangszeréből hirdetett üzenet: „Surgite mortui” (Keljetek, halottak) és „Venite ad judicio” (Gyertek az ítéletre).
A stukkódíszítésekben Szent Györgyöt, Szent Mihályt, a Szentháromságot, a szentélyben Szent Józsefet, Alexandriai Szent Katalint és a Szentháromságot ábrázoló fiókos dongaboltozatú, gazdag stukkódíszítés látható. A nevek a támogatóké, adakozóké.

A templom új monstranciája a legújabb kegytárgy Kézdi-Orbaiszéken, a felszentelési ünnepség során került a templomba.

A nyolcregiszteres, mechanikus rendszerű orgona Angster József és fia hangszergyárában készült 1899-ben Pécsett, 2021-ben teljesen megújult a székelyudvarhelyi Pap Zoltán orgonaépítő műhelyében. 2023. november 4-én, a templom újraszentelésekor orgonahangversenyt szolgáltatott a hangszer felújítását végző orgonaépítő mester fia, Pap Attila orgonaművész. Orgonakarzatának mellvédjén Szent Cecília stukkófigurája látható.

A templom várkertszerű bejárata a templomtól külön épült harangtorony alatt nyílik, melynek barokk hagymasisakja van, a vár bejáratát védte és egy régebbi kaputorony volt. A teljes felújítás során a harangtorony újrafödése is megtörtént, a tetőzet faszerkezetének javításra szoruló részeit kicserélték, emellett rézlemezzel födték újra. 2023-ban egy időkapszula is került a toronyba.

A torony három harangja közül a legkisebbik 1697-ből való, Rákóczi-harangnak is nevezik. Ezen jelennek meg először a reneszánsz stílusváltozást jelző ornamentikák: akantuszlevelek, olaszkoszorú. Háromszék egyik legértékesebb reneszánsz harangja. A szájhagyomány szerint „a nagy vész idején” a harangot a Feketeügy folyó egyik holtágának vizében rejtették el. Készítője a HL iniciálék szerint Lampe Hein­rich brassói szász harangöntő mester, körfelirata: „REX GLORIAE JESU CHRISTE VENI CUM AETERNA IN PACE o CURA ME: LEMHENYENSYS o HL. 1697.” Míg két nagyobbik harangját beolvasztották 1849-ben, addig e kis harangnak Gábor Áron megkegyelmezett. Ezután még kellett lennie egy másik harangnak is, amelyiket 1916. augusztus 10-én rekviráltak, hiszen az 1929-ben öntetett új harangpajzson olvasható, hogy az elvitt harang helyett öntették az almási és a lemhényi hívek Kauntz Frigyes híres nagyszebeni harangöntő mesterrel. A nagy harang több mint 980 kg-ot nyom, így gyönyörű hangja tiszta időben betölti Kézdiszék falvait.

A régi toronyból megmaradt keresztmaradvány és a két szellőző, melyet a II. világháborúban összelövöldöztek, ugyancsak a bástyában látható. Az egyik bástyában állították ki az ősi templom boltozatából megmaradt téglamaradványokat, díszeket. Ugyancsak a bástya egyik bemélyedésében látható egy letört kőkereszt, amelyik után a legutóbbi felújításkor készítettek egy hasonlót.