– Sok évnyi politikában eltöltött év után nemcsak az érzéseinkre hallgatunk, hanem a felmérések is azt mutatják, egyre erősebb, egyre nagyobbra hízott a román szélsőséges mozgalom. Ezek zászlóvivői az AUR és Diana Șoșoacă pártja, az SOS Románia. Ez a jelenség azért igazán veszélyes, mert ugyan a többi román párt is román és ortodox, viszont a világképében szerepel az országban élő 18 nemzeti közösség is. A többi román politikai alakulattal így-úgy, nyűg­gel-bajjal, kormányon vagy éppen ellenzékben, de mindig létezett egy modus vivendi, mindig ki lehetett alakítani egy olyan élhető életet, mely a fejlődésünket, a településeink gyarapodását, a közösségi jogaink biztosítását eredményezte. Ezzel szemben az AUR kizárólag román és ortodox Romániát akar, az ő országképükben nem léteznek sem cigányok, sem zsidók, sem magyarok, sem ukránok, sem lengyelek, semmilyen más nemzetiség. Fontos látnunk ugyanakkor, hogy ez az alakulat az egész országban terjeszkedik, Háromszéken is megvetették a lábukat, öt helyen polgármesterjelöltet állítottak, a megyei önkormányzat elnöki tisztségét is megpályázzák, illetve a testületi helyekért is harcba szállnak, több településen be akarnak jutni a helyi tanácsokba. Ha sikerül nekik, az egyértelműen károsan hat majd az önkormányzati légkörre.

– Mivel magyarázza, hogy az AUR és Șoșoacă üzeneteire a magyar emberek is fogékonyak?
– Az AUR még soha nem volt kormányon, ezért felelőtlenül olyan ígéreteket, bírálatokat, elképzeléseket tudnak megfogalmazni, melyeknek soha nem kellett kiállniuk a gyakorlat próbáját. Ezek ráadásul tetszetősek, hiszen minden ellen harcolnak, sőt, még az ellen is. Az ország különböző régióiban különböző üzeneteket fogalmaznak meg. Ott ahol azt érzékelték, hogy az emberek fogékonyak a magyargyűlöletre, ott a magyarellenességet, ahol a zsidógyűlöletnek van talaj, ott az antiszemita üzenetekkel dolgoznak, ahol járvány- és oltásellenes propagandával lehet teret nyerni, ott azzal érkeznek, és így tovább. Az átlagember számára tetszetősebb egy rendszerellenes párt, de nem lenne bölcs döntés kipróbálni, hogy milyen az, ha hatalomra kerülnek. A verbális agresszió ugyanis, ami már most jellemzi őket, könnyen átalakul fizikai erőszakká, elegendő csak az Úz-völgyében történtekre gondolni.

– Mitől más ez a mostani választás, gondolunk itt elsősorban az európai parlamenti helyekért folyó harcra?
– Az AUR jelentős hányadot fog lecsípni a Romániát az Európai Parlamentben megillető helyekből is, ami azt jelenti, a párt biztos ott lesz Brüsszelben. Viszont ha az RMDSZ képviselői nem lesznek ott, akkor másokkal együtt az iparosítás során Moldvából betelepített szülőktől származó, Sepsiszentgyörgyön született Dan Tanasă fogja kijelenteni Brüsszelben: „eu vă spun adevărul adevărat despre așa zisul Ținut Secuiesc” („én mondom el az igaz igazságot az úgynevezett Székelyföldről”). Amennyiben viszont vannak magyar képviselőink az EP-ben, ők ismertetni tudják a magyar kisebbség valós helyzetét, az igazságot. Az elmúlt 105 évben azt tapasztaltuk ebben az országban, hogy ha nem mi szervezzük a saját dolgainkat, ha nem mondjuk el, mi fáj és mi jó nekünk, egészen biztos hogy mások majd megteszik helyettünk, mások akarják megszervezni az életünket. És ez a mi vesztünket jelenti.

– Hogyan ellentételezhető az AUR-jelenség?
– A szélsőséges előtöréssel szemben mi egyetlen módon tudunk tenni, ha megszervezzük a magyar közösséget, ha mindenkit tájékoztatunk arról, hogy milyen veszély leselkedik ránk. Nagyon fontos a részvétel a június 9-i választásokon, magyar szavazatokkal ugyanis ellen tudunk állni a nacionalista AUR térnyerésének. Romániában 6–7 százaléknyi magyar közösség él, az EP és a román parlament esetében is a bejutási küszöb 5 százalék. Ha a románsággal egyforma arányban veszünk részt, akkor a közösség méretével arányos képviseletet tudunk biztosítani, ám ha nem, akkor fennáll a veszélye, hogy kiesünk azokból az intézményekből – az Európai Parlament, illetve a román törvényhozás –, ahol a döntések születnek. A felmérések alapján a románok részvételi aránya június 9-én magas lesz, a fővárosban hetven százalék körüli, országosan 60–65 százalék, míg Székelyföldön, Háromszéken csak 40–50 százalék. Háromszéken az elmúlt 10–15 évben fejlődést tudtunk biztosítani, az emberek nyugodtan élik meg mindennapjaikat, a települések túlnyomó többségében egy „kis magyar világ” van. Ezért hajlamosak vagyunk hátradőlni, és ez jelentheti számunkra a veszélyt, hiszen a jövőnket befolyásoló nagy döntéseket nem Sepsiszentgyörgyön, Háromszéken hozzák, hanem országos vagy éppen brüsszeli szinten. Ha nem vesszük észre, hogy Székelyföld körül megváltozik a világ, akkor az a mi sorsunkat nagyon rossz irányba terelheti. Arra kérek mindenkit, hogy nézzük tágabb szemszögből azt a veszélyt, amit a feltörekvő nacionalista pártok jelentenek Romániában. Az AUR és az SOS Románia együtt 26 százalékos támogatottságot élvez, mely egy olyan kritikus arány, ami a román politikai életet el tudja mozdítani egy szélsőjobboldali irányba. Ha ezt el akarjuk kerülni, mindannyian el kell mennünk szavazni, egységes magyar erőt kell felmutatnunk, annak érdekében, hogy a magyar közösségünk létét megvédjük, illetve a további fejlesztéseket és jogaink bővítését garantálhassuk.

(Comandat de UDMR, Realizat de SC Editura Háromszék Kiadó, cod AEP 23240001)