A június 9-i európai parlamenti választásokon leadott szavazatok 5,1 százalékát érvénytelennek nyilvánították; ez az egyik eddigi legnagyobb arány a választáson részt vevők számához viszonyítva – hívja fel a figyelmet az Expert Forum (EFOR) pénteken közzétett jelentésében. Összehasonlításképpen: a 2019-es választáson a szavazatok 2,8 százaléka volt érvénytelen.
A jelentésből kiderül, hogy az EP-választásokon összesen leadott 9 440 962 szavazatból 488 261-et érvénytelennek nyilvánítottak; 2019-ben 274 415 voks volt érvénytelen a leadott 9,3 millióból, ami 2,89 százalékos aránynak felelt meg.
Az EFOR szerint több ok húzódhat a jelenség hátterében: vagy rosszul töltötték ki a jegyzőkönyveket, „de akkor felmerül a kérdés, hogy a kerületi választási irodák miként hagyták jóvá ezeket”, vagy sok volt a protestszavazat, vagy elmulasztották lepecsételni a szavazólapokat a szavazókörzeti ellenőrző pecséttel, vagy szándékosan érvénytelenítettek voksokat. „Az arány mindenképpen magas. Az egyik külföldi szavazókörzetnél elérte a 85 százalékot” – olvasható a jelentésben.
Megyék szerinti bontásban a legtöbb érvénytelen szavazatot Vrancea és Vaslui megyében (6,7 százalék), a legkevesebbet pedig Hunyad, Temes, Ilfov, Hargita és Kolozs megyében (4 százalék körül) jegyezték. Tíz megyében meghaladta a 6 százalékot az érvénytelennek nyilvánított szavazatok aránya, a külképviseleti szavazókörzeteknél 2,5 százalékot tett ki, a fővárosban pedig az 1. kerületben jegyzett 2,6 százalék és az 5. kerületi 3,8 százalék között mozgott. Bár nincs egyértelmű küszöbérték, amelytől kezdődően problémásnak tekinthetők az érvénytelen voksok, a szavazóhelyiségenkénti 10 százalékos arány vitát szülhet arról, hogy az adott szavazókörzetnél helyesen töltötték-e ki a jegyzőkönyveket, vagy valamilyen szabálytalanság történt – vélik a jelentés készítői.
A 2019-es választásokhoz viszonyítva Szeben megyében nőtt a legnagyobb mértékben az érvénytelen szavazatok aránya: 350 százalékkal. Ezt Tulcea (264 százalék), Suceava és Szatmár (250 százalék), Brassó (220 százalék), Dolj (209 százalék), Beszterce-Naszód (215 százalék) és Ialomiţa (201 százalék) megye követi.
Települések szerinti bontásban a legtöbb érvénytelen szavazat a Kovászna megyei Bölönben (34 százalék) és a Brassó megyei Alsórákoson volt. Szavazóhelyiségek szerint a bölöni 102-es körzetnél az érvénytelen szavazatok aránya elérte a 65 százalékot, a Máramaros megyei Nagysomkúton 62 százalék, Alsórákoson pedig 50 százalék volt.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
