A csiperkék nemzetsége az egyik legismertebb, Székelyföldön eddig 24 csiperkefajról van közölt adat (Pál-Fám, Moeszia, 2023), Sepsiszentgyörgy területén 12 fajukat sikerült felkutatni. A városban, forgalmas autóutak mentén talált csiperkeféléket étkezésre ne gyűjtsük, mert felhalmozzák a mérgező nehézfémeket.
Erdőszéli csiperke
Az ízletes csiperke után az egyik leggyakoribb városi Agaricus fajunk, karbolszagú rokonával verseng a második helyért. Latin neve: Agaricus arvensis.
Fiatalon jobbára szögletes, a tönkhöz képest aránylag kis méretű kalapja később szépen kifejlődik, nagyra kiterül, néha még a 20 cm átmérőt is eléri. Sepsiszentgyörgy csiperkéi közül csak a jóval ritkább nagy spórás rokona (A. urinascens) nő nagyobbra nála.
Kalapbőre idősödve, valamint fogásra, nyomásra enyhén sárgul. Lemezei, mint a legtöbb csiperkének előbb rózsásak, majd barnulnak, öregen pedig teljesen feketék lesznek. Tönkje viszonylag hosszú, fogaskerék-mintájú gallért visel. Húsa színét tartja, nem sárgul, nem vörösödik, kellemes ánizs- vagy mandulaillatú. Az Erzsébet parkban egyes években gyakori. Itt termőhelyét sokszor nagylelkűen megosztja enyhén mérgező, hasonló alkatú rokonával, a karbolszagú csiperkével. Magyar elnevezése kissé csalóka, mert nemcsak az erdőszélek, hanem még inkább a nyílt rétek, legelők jellegzetes gombája. Az egyik legfinomabb csiperkénk, azonban az erdőben, erdőszéleken talált példányoknál fennáll a gyilkos galócával való összetévesztés veszélye.
Karbolszagú csiperke
(Agaricus xanthodermus)
10–15 cm széles kalapja fehéres, közepén rendszerint sötétebb, füstszínű, szürkés vagy barnás folttal. A tönk gyakran görbült, rajta a gallér lelógó, fodros szélű. Mind a kalapbőr, mind a hús nyomásra, dörzsölésre sárgul (nemhiába hívják sárguló csiperkének is), az elszíneződés legjobban a tönk aljában figyelhető meg, ahol fehéres húsa gyorsan krómsárgára vált. Kellemetlen vegyszerszaga is a tönk tövén erőteljesebb.
Kiválóan alkalmazkodott a városi környezethez, sokszor tömegesen is megjelenik, a bolygatott részeket sem kerüli. Mivel vegyszerszaga nem mindig érződik eléggé, megviccelheti még a tapasztalt gombászt is. Azonban, ha a zsákmányszerzés bódulatában kasba is kerül néha, a konyhában előbb-utóbb elárulja kilétét, mert sütve-főzve kellemetlen szaga intenzívvé válik. László Kálmán is megjegyezte, hogy alkalomadtán a brassói és sepsiszentgyörgyi piacon árusított „jó csiperkék” közé is bekeveredett. Kellemetlen ízű, enyhén mérgező, gyomorpanaszokat okozhat.
Farkas János
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
