Azt csak találgatni lehet, mi áll a háttérben, mindenesetre a tény, hogy hetek óta nem tudnak dűlőre jutni, azt sejteti: valami komolyabb, fajsúlyosabb ügyről van szó, mintsem a voksolás időpontjáról. Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy azok a koalíciós pártok, amelyek eddig remekül szót értettek a hatalom, a tisztségek és a pénzügyi források elosztásában, egyszer csak fennakadnának az elnökválasztás dátumán.

Pedig látszólag ez történik: jóllehet, az európai parlamenti választás előtt mindkét nagy alakulat tényként kezelte, hogy szeptemberben rendezik a Romániában általában a legfontosabb választásnak tartott megmérettetést, néhány hete – egészen pontosan június 9. óta – a liberálisok későbbi, október-novemberi időpont mellett kardoskodnak. A szociáldemokraták mindeközben felróják nekik, hogy nem ez volt az eredeti terv, nem ezt beszélték meg. A vita kezd eldurvulni, a szociáldemokraták tegnap Lucian Romașcanu szóvivő révén lényegében ultimátumot fogalmaztak meg a liberálisok felé, felszólították a liberális Cătălin Predoiu belügyminisztert, hogy legkésőbb péntekig dolgozza ki a kormányhatározat-tervezetet az elnökválasztás szeptember 15-i vagy szeptember 29-i megrendezéséről.

De mi változott június 9. óta, és mi rejtőzhet valójában a dátumokról csak látszólag szóló vita hátterében?

A legkézenfekvőbb magyarázat nyilván a június 9-én történtekben, azaz a választások eredményében rejlik. A két nagy párt ugyanis jól, némileg talán a várakozásoknál is jobban teljesített az önkormányzati választásokon – jócskán maguk mögött hagyták mind az AUR-t, mind a jobboldali szövetséget, az ADU-t –, miközben az EP-voksoláson az együttesen, közös listán elért támogatottságuk elmarad az egyenkénti eredményük összegétől. Magyarán: június 9-én az bizonyosodott be, hogy az egy plusz egy kevesebb, mint kettő, külön-külön mindkét párt erősebb, mint együtt.

Erre elsősorban a liberálisoknak csillanhatott fel a szemük: a pártban ismét elérhetőnek látják, hogy megszerezzék az államelnöki tisztséget – akár a szociáldemokraták segítsége nélkül is, bár nyilván, könnyebb lenne azzal. Jelöltjüket lényegében már az önkormányzati és EP-választások kampányában elkezdték felfuttatni: Nicolae Ciucă mögé sorolna be a párt. A liberálisok tisztában vannak azzal, hogy a szociáldemokraták számára nehezen vagy egyáltalán nem elfogadható egy liberális jelölt támogatása, ezért többen közülük elérkezettnek látják az időt, hogy akár szembe is forduljanak szövetségeseikkel.

A szociáldemokraták táborában a liberálisok kavarása mellett a legfőbb zavart Mircea Geoană valószínűsíthető versenybe szállása okozza, a felmérések szerint ugyanis a NATO-főtitkárhelyettes mindenkivel szemben nyerné a versenyt. Ezért inkább sietnének a választással: Geoană megbízatása októberig tart, ha szeptemberben lenne a voksolás, a tisztségben levő főtitkárhelyettes nehezebben tudna kampányolni, ráadásul a liberálisok mozgástere is szűkülne, hogy egy esetleges kormányból való kilépés után felvállalt határozottabb ellenzéki politizálással növeljék esélyeiket.

Jól látható tehát, hogy a most zajló koalíciós vita hátterében sokkal nagyobb a tét, mint a voksolás időpontja: alighanem Románia következő államelnökének kiléte és a decemberi parlamenti választások utáni kormány összetétele is ott a terítéken.

Fotó: Facebook / Partidul Național Liberal